Nem csak kivégeztette, meg is alázta az aradi vértanúkat Haynau

A közelgő nemzeti ünnepünk, október 6-a alkalmából idézzük fel az aradi vértanúk kivégzését elrendelő osztrák tábornok, Haynau rémtetteit. A forradalom gyűlölő Julius Jacob von Haynau egy rangon aluli házasság legkisebb, hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja törvényesnek ismerte el mind a hét gyermekét – megtehette volna, hogy megtagadja őket – és rájuk hagyományozta a von Haynau bárói rangot.

Julius Jacob von Haynau báró

Haynau rémtetteit egész Európa ismerte

Tapasztalt katonatisztként 1847-ben vonult nyugállományba. Amikor hírét vette az európai forradalmaknak, önmaga kérte, hogy ismét harcolhasson. Először Olaszországba küldték, ahol az 1849. március 31-én Bresciában kitört lázadást vérbe fojtotta, ezzel kiérdemelte a „bresciai hiéna” csúfnevet. Ezután érkezett Magyarországra, ahol Miklós cár orosz csapatainak segítségével sikeresen leverte a magyar szabadságharcot is. Ám Magyarországon nem hadi sikerei tették híressé, sokkal inkább hírhedté vált a szabadságharc leverése utáni bosszúhadjáratáról.

Az 1848-49-es forradalom és a szabadságharc megtorlása

Az igazi, kegyetlen megtorlás közvetlenül nem a szabadságharc leverése után kezdődött, hanem akkor, amikor 1949-ben Haynau teljhatalmat kapott az osztrák minisztertanácstól. Az Európai nagyhatalmak és a szabadságharcot eldöntő Miklós orosz cár is az amnesztia, azaz a harcokban résztvevőknek járó teljes kegyelem mellett foglaltak állást. Haynau azonban a tiszteket fogságba vetette, az altiszteket pedig kényszerrel besorozta az osztrák hadseregbe. 1850 januárjáig Haynau parancsára 120 halálos ítéletet hajtottak végre a bebörtönzött magyar tiszteken, köztük a 13 aradi vértanún és Battyhány Lajos grófon is. A halálos ítéletek végrehajtása annak ellenére folytatódott, hogy azt a minisztertanács már 1849 október 26-án megtiltotta Haynaunak!

Az Aradi vértanúk megalázása

A kor szellemének megfelelően a közönséges gyilkosokat, tolvajokat felakasztották. A golyó általi halál volt abban az időben katonához méltó. Haynau a 13 tábornok közül csupán négynek engedélyezte a sortűz általi halált, kilencet felakasztatott közülük, mint a közönséges bűnözőket. Battyhány Lajos gróf – akit a tizennegyedik vértanúként is emlegetnek – úgy kerülte el a bitófát, hogy egy tőrt csempésztek be hozzá a kivégzése előestéjén, mellyel súlyos, de nem halálos sebeket ejtett a saját nyakán. Így felakasztani már nem lehetett, ezért méltó halállal halt, golyó végzett vele.

Haynau utolsó évei

1850-ben Ferenc József császár – Európai nyomásra – nyugdíjazta Haaynaut. A bresciai hiéna, a forradalom megtorlója 400 ezer gulden jutalmat kapott tetteiért, s ebből Szatmár megyében vásárolt magának birtokot Nagygécen, ott telepedett le, és ott élt haláláig, 1853. március 14-ig. A menesztése után európai körútra indult, ám ezt lehet hogy nem kellett volna: sokfelé találkozott ellen tüntetőkkel, sőt Angliában egy sörfőzde udvarán a sörgyári munkások jól meg is verték. A halál Bécsben érte utol, amikor épp a bécsi forradalom leverését ünnepelte cimboráival. Halála körülményei körül sok mendemonda kering.

Forrás

Történelem 5. (Reáltanoda Alapítvány)
Történelem 7. (Mozaik Kiadó)
Wikipedia

Scroll to top