Szilárd Leótól származik a nukleáris láncreakció elmélete, a későbbi atombomba-elmélet kiinduló receptje. Halálának évfordulóján felidézzük, hogyan viszonyult az atombombához.
A magyar származású zsidó fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós 50 éve, 1964. május 30-án halt meg szívroham következtében.
Szilárd Leo – aki rövid ideig Einstein munkatársa is volt – Hitler hatalomra jutása után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az Egyesült Államokban élt, az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott.
A második világháború a kor nagy tudósaiban felvetette az atombomba elkészítésének ötletét: a náci Németország és az USA versenyt futott az idővel. 1939-ben Szilárd Leo – Enrico Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában – levélben hívta fel Roosevelt elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. A levél hatására – hosszú töprengés után – indította el az amerikai kormány a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt.
A projekt végrehajtása közben Szilárd Leó gyakran volt csalódott a kormány nehézkes adminisztrációs és biztonsági előírásai miatt. Nyugtalanította a hadsereg túlzott szerepe és befolyása. Ráadásul sokakkal ellentétben tisztában volt az atombomba borzalmas pusztító erejében, míg a katonai vezetés csak egy új, hatásos fegyvert látott a bombában.
Az atombomba előállításához egy szigorúan őrzött új-mexikói katonai területen, Los Alamosban került sor. Ide azonban Szilárd Leót már nem hívták meg, ő Chicagóban maradt. Befolyása csökkenni kezdett, háttérbe szorult, sőt kívülállóvá váltoly annyira, hogy kémkedés vádja miatt megfigyelték, a CIA titkos jelentéseket kezdett gyártani róla.
Németország kapitulációja után Szilárd Leó javaslatot terjesztett elő Roosevelt elnöknek, amelyben sürgette az atombomba használatának korlátozását. Roosevelt azonban meghalt, mielőtt a levelet megkaphatta volna.
1945 tavaszán – szintén Szilárd Leó hatására – tudósok egy csoportja elkészítette a Frank-jelentést, amely körvonalazta a nukleáris fegyverkezés veszélyeit. Ez a jelentés fellépett az atombombának a japán civil lakosság elleni bevetése ellen, helyette nem-katonai jellegű erődemonstrációt javasolt.
A történet vége ismert: az új amerikai elnök, Truman sohasem kapta meg a jelentést, talán ez is az oka,hogy háromszor robbant a Little Boy elnevezésű atombomba: először kísérletképpen az amerikai Jornada del Muerto sivatagban, másodszor 1945. augusztus 6-án Hirosimában, majd 1945. augusztus 9-én Nagaszakiban…
1960-ban az atomenergia békés felhasználása érdekében folytatott munkásságáért Szilárd Leó elnyerte a washingtoni tudományos akadémia Atoms for Peace Award díját. 1964. május 30-án szívrohamban hunyt el. Éppen ötven éve.
