Kép: wikipedia
A magyar kultúra napja megemlékezéseket 1989. január 22. óta tartják.
A magyar kultúráról való megemlékezés ötlete ifjabb Fasang Árpád zongoraművész, UNESCO diplomata nevéhez fűződik és 1985-re datálják. E szavakkal hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára:
Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is – mondta a kezdeményező.
Az első magyar kultúra napja megemlékezéseket 1989. január 22-én tartották. Azért január 22-re esett a választás, mert a történelmi dokumentumok szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. Megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint.
Kapcsolódó webhelyek
1993-tól már a pedagógusokat is a magyar kultúra napján tüntetik ki annak ellenére, hogy a pedagógusnap június első vasárnapjára esik.
1989 óta január 22-én a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Forrás: MTVA | 2014. január 20.
