A lábunk alatt szilárdnak és mozdulatlannak érzett föld rendkívül gyakran megremeg, világszerte csaknem egymillió földlökés következik be évente. A legtöbb földrengés azonban annyira jelentéktelen, hogy csak érzékeny műszerekkel mutatható ki.
A földrengés okai, kialakulás, háttere.
A földrengés elsődleges oka a földkéreg mozgásakor keletkező energia felszabadulása. A földkéreg nem egy egybefüggő valami, hanem számtalan hatalmas táblából áll, melyek az alattuk lévő képlékenyebb, úgynevezett köpenyrétegen úsznak. A táblák folyamatos összedörzsölődése révén hatalmas feszültségek alakulnak ki, ennek az energiának a felszabadulásakor következik be a legtöbb földmozgás: az egymás mellett lévő táblák eredeti helyükről hirtelen odébb csúsznak, zökkennek. A táblák egymáson való elcsúszása csillapítja a felgyülemlett feszültségeket, de eközben több száz kilométeres körzetben kialakulhat földrengés.
A földrengést kiváltó egyéb ok lehet a rég véget ért jégkorszak napjainkban is tartó hatását kiegyenlítő folyamat. A jégpáncél súlyától megszabaduló földréteg megmozdul, repedezik.
Helyi földrengés kialakulhat vulkánkitöréstől, vagy földcsuszamlás következtében, sőt föld alatti robbantás is váltott ki földmozgásokat.
A földrengés hatásai
Földrengés kapcsán elsődleges és másodlagos hatásról beszélhetünk. A földrengések hatására keletkező másodlagos hatások sokszor sokkal pusztítóbbak, mint maga a természeti jelenség. A földrengés elsődleges hatása a lökéshullámok okozta rombolás, mert az épületek, építmények nem tudnak ellenállni a folyamatos rázkódásnak és összedőlnek. Másodlagos hatásnak nevezhetjük a földrengés hatására keletkező egyéb természeti jelenségeket, ezek közül is a legpusztítóbb, mint azt 2004 karácsonyán láthattuk is, a cunami, ami a tengerfenéken kipattanó rengés következtében a tengeren keletkező hullám, amely a part közelébe érve több tíz méter magasra is megnőhet.
Ezenkívül a földrengés kiválthat sokkal kevesebb emberi életet követelő természeti jelenségeket is, például földcsuszamlásokat és hegyomlásokat. A városokban a legpusztítóbb utóhatása a földrengéseknek a gázvezetékek eltörése miatt kialakuló tűzvész. A földrengés lökéshullámainak hatására bizonyos talajtípusok elveszthetik szilárdságukat, ez az ún. talajfolyósodás jelensége, amely szintén komoly károkat okozhat az épületekben.
Forrás: wikipedia