Húsvét, az ünnepek ünnepe

Idén a nyugati keresztény világban április 20-án tartjuk Húsvét ünnepét, mely Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe.

XVI. Benedek pápa Urbi et Orbi áldása
XVI. Benedek pápa Urbi et Orbi áldása 2008-ból

A feltámadás a legnagyobb keresztény ünnep, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Hogy húsvét miért esik minden évben másik napra, azt ebben a cikkben már egyszer körbejártuk.

A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Húsvét napján a pápa Rómában, a Szent Péter-bazilika erkélyéről minden évben elmondja a városnak és a világnak szóló üzenetét. Az Urbi et Orbi áldásra a húsvétvasárnapi misét követően kerül sor.

A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a Krisztus feltámadott, Alleluja szavakkal. Idén Ferenc pápa – a kor szellemének megfelelően Twitteren – nagypénteki üzenetet is küldött a világnak:

Ferenc pápa a twitteren„Nem könnyű közelről követni Jézust, mert az út, amit Ő választ, a kereszt útja.”

Az ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap a templomokban ünnepélyes szentmisét tartanak.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé a szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban.

Forrás: MTVA | Wikipedia

Scroll to top