Az árubemutatók, távollévők szerződései

A távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések részletes szabályait állapítja meg az új kormányrendelet, ami az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló korábbi szabályozást hatályon kívül helyezi.

Hatályba lépnek a távollévők között, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályai
Hatályba lépnek a távollévők között, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályai

Az árubemutató utazásokra is alkalmazni kell az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályait – egyebek mellett ezt az előírást is tartalmazza a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely június 13-án, pénteken lép hatályba. A kormányrendelet a 2014. évi 30-as Magyar Közlönyben jelent meg, a Nemzeti Jogszabálytárban már megtalálható!

A februárban hozott kormányrendelet illeszkedik a március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv (ptk) szabályaihoz, rendelkezései a vállalkozások és fogyasztók közti ügyletekre kell alkalmazni, azaz a vállalkozások közti szerződésekre nem.

A távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések

A jogszabály megkülönbözteti a távollévők között kötött, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket. Az előbbi lényege az, hogy a felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződést pedig nem a vállalkozás üzlethelyiségében ütik nyélbe. Ebbe a körbe tartozik az a szerződés is, „amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése”.

Mindkét fajta szerződésre igaz az, hogy ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, az nem lehet emelt díjas hívás. Továbbá a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozása nevéről, székhelyének postai címéről, telefonszámáról és az elektronikus levelezési címéről is. Ugyancsak közölni kell a termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás – adóval megnövelt – teljes összegét.

A fogyasztó elállási, illetve felmondási joga

A rendelet melléklete tartalmazza azokat a mintákat, amelyeket a fogyasztó elállási, illetve felmondási jogáról át kell adni a fogyasztónak. Így a vállalkozás és a fogyasztó közötti áruvásárlási szerződéstől az utóbbi 14 napon belül indoklás nélkül elállhat. A szolgáltatási szerződést pedig annak kezdetétől számítva, 14 napon belül – ugyancsak indoklás nélkül – felmondhatja a fogyasztó. Az elállást, illetve felmondást követő 14 napon belül kell a vállalkozásnak visszatérítenie a vételárat – illetve a szolgáltatás ellenértékét – beleértve a fuvarozási költséget is.

MTI 2014. június 9.

Kapcsolódó jogszabály

  • 45/2014. (II. 26.) Kormány rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

2014. június 13-tól hatályon kívül helyezett jogszabályok

  • 213/2008. (VIII. 29.) Kormány rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről
  • 17/1999. (II. 5.) Kormány rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

Felhívjuk figyelmét, hogy cikkünkben hivatkozott jogszabály hatályos állapotát megtalálja a Nemzeti Jogszabálytárban, melynek használata ingyenes! Amennyiben valamelyik témánk felkeltette az érdeklődését, mindig a hatályban lévő rendelkezéseket olvassa hozzá!

Scroll to top