Tudta, hogy nem csak gömb alakú lehet a gömbvillám? Legtöbben azért rettegnek a gömbvillámtól, mert a többihez képest lomhább mozgású, hosszabb élettartamú, földközeli objektum. Amit keveset tudunk az ismeretlen gömbvillámról, azt megpróbáltuk összegyűjteni.
A villám
A vihar keletkezésével foglalkozó írásunkban bemutattuk a villám keletkezésének folyamatát. Röviden: a felhő felső pozitív töltésű rétege és a pozitív földvonzás között a felhő alsó, negatív töltésű rétege helyezkedik el, ami hatalmas feszültséget keletkeztet, lényegében ez a feszültség kelti életre a villámlást. A hanghatást – mennydörgést – a villám belsejében keletkező hatalmas hőmennyiség következtében iszonyú sebességgel kitáguló levegő kelti.
A „sima” villám két lépcsőben jön létre: először halvány cikázással úgynevezett elővillámok villámcsatornát hoznak létre. Ezután a villámcsatornán a földről felfele haladva hatalmas energianyaláb jut a felhőbe, az ezt kísérő felvillanás a villám.
Míg a villámról szinte minden információ a rendelkezésünkre áll, addig a gömbvillám keletkezésének körülményei szinte teljesen ismeretlenek az emberiség számára. Talán ez is az oka annak, hogy ritkán hallani laboratóriumi körülmények között előállított gömbvillámról. Egyes vélekedések szerint a gömbvillám izzó plazmagömb, amelyet kémiai folyamatok, vagy nukleáris reakciók táplálnak. Szélsőséges vélemények parajelenségnek állítják be a gömbvillámot…
A gömbvillám
Alakja, mérte
A gömbvillám (ismertebb nevei: tűzlabda, matató ménkű) szintén a viharban, vagy a vihar közelében figyelhető meg, akár több 10 másodpercen keresztül. Fénye nem erősebb egy 100 W-os izzóénál. Mérete a néhány centimétertől a néhány méterig terjedhet, de általában narancs vagy labda méretű. Leggyakrabban gömb, ritkábban körte, illetve szivar alakú.
Mozgása
Mozgásuk nem igazán hasonlítható a villámokhoz, mivel viszonylag lassúak, néha állnak. Mozgás közben gyakori az irányváltoztatás (matató ménkő), lebegésük a földfelszínnel általában párhuzamos, a magasságbeli ingadozás viszonylag ritka. A szél általában nem, de az elektromos terek befolyásolhatják mozgásuk irányát. A szilárd tárgyakat általában kikerülik, de megfigyeltek már lyukat égetve érkező vagy alakot változtatva résen áthaladó objektumot is. Előfordulhatnak csoportban is; mozgásuk ekkor egymást követi, esetenként összeolvadhatnak, illetve szétválhatnak.
Veszélyes!
A gömbvillám is veszélyes az emberre! A vele való érintkezés légzési és szívritmuszavarokat, égési sérüléseket, vagy akár halált is okozhat. Az élőlényekre a kisebb energiájú gömbvillám is életveszélyes, de az még alapvetően nem rombol; a nagyobb energiájúak akár tüzet is gyújthatnak, illetve szilárd testeket égethetnek át.
Forrás: wikipedia
