Sokan szeretnénk vihar nélkül átvészelni a nyarat, különösen nyaralás idején jön rosszkor az égzengéssel, villámlással járó időjárási jelenség. Röviden áttekintjük, hogyan alakulnak ki a viharok.
A nyár nyugalmát gyakran bolygatják meg a hirtelen támadt viharok. A közelgő mennydörgést, villámlást hűvös, párás szél és a hirtelen, a semmiből előtűnő viharfelhők jelzik. Ezt a felhőképződést a légkör labilis régióiban felemelkedő nedves és meleg légtömegek okozzák, melyek páratartalma több ezer méter magasan kicsapódik.
A csapadék eső, hó, vagy jég formájában hullani kezd odafenn a magasban, aminek hatására a hideg levegő fentről, nagy sebességgel lefele kezd áramlani.
A meleg, páradús levegő felfele áramlása ekkor még nem állt el, így a különböző hőmérsékletű légtömegek fényjelenség (villám), hanghatás (mennydörgés) és felhőszakadás kíséretében összeütköznek. A felhő felső rétege pozitív töltésű, az alsó rétege pedig negatív. A pozitív földvonzás következtében hatalmas feszültség keletkezik, mely a villámlást okozza. A villám belsejében hirtelen hatalmas hő keletkezik, mely olyan gyorsan tágul ki, hogy az ennek nyomán keletkező lökéshullám mennydörgést kelt. Az eső keletkezéséről korábban már részletesen írtunk.
A vihar akkor csendesedik, ha a lefele igyekvő hidegebb légtömegek legyőzik a felfele áramló meleg levegőt. Ilyenkor a szél és az eső elcsendesedik és a vihar amilyen hirtelen jött, olyan hamar el is ül.
Vihar a nyár elmaradhatatlan kelléke, de gyorsan tegyük hozzá: sajnos!
