Kristályéjszaka 75. évfordulóján

Az 1935-ben Németországban hozott nürnbergi faji törvények adtak alapot ahhoz, hogy a nácik a német zsidóság teljes megsemmisítéséhez vezető útra lépjenek. Ennek egyik állomása volt 1938. november 9-e, mely Kristályéjszaka néven maradt fenn a történelemkönyvekben. Világszerte erről emlékeznek a mai napon.

Emlékezzünk, hogy többé ne következhessen be még hasonló sem!

A nürnbergi faji törvények az árja fajtól idegen elemektől – a német vér védelmében – elvették a németekkel való házasság jogát és kőbe vésték, hogy a zsidó faj nem lehet birodalmi állampolgár. Innen már csak egy lépés a zsidóság teljes jogfosztottságának, kivándorlásának kikényszerítése, majd a faj megsemmisítésének megkezdése.

Kristályéjszaka

1938. november 9-én este, egy Párizsban dolgozó német diplomata meggyilkolása után felülről szervezett és a népharag spontán kitörésének beállított pogromok kezdődtek a náci Németországban, a birodalomhoz csatolt Ausztriában és az úgynevezett keleti német területeken, például a mai Kalinyingrádban. A több napig tartó pogromsorozatban szétvertek és kiraboltak több ezer üzletet és megrongáltak nagyjából ezer zsinagógát és más zsidó vallási épületet. Több száz zsinagóga teljesen kiégett. A kristályéjszakának több mint száz zsidó ember esett áldozatul, 30 ezer férfit pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.

A Kristályéjszaka a feldühödött hordák rombolása után maradt betört ablakokról, kirakatokról és a rengeteg üvegcserépről kapta a nevét.

Egy müncheni zsinagóga a kristályéjszaka után
Egy müncheni zsinagóga a kristályéjszaka után
(Kép: wikipedia)

A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, célpontja gyakran volt a zsidóság vagy a cigányság.

(Wikipedia: pogrom)

Németországban elkezdődtek a megemlékezések a kristályéjszaka 75. évfordulójáról

Németországban pénteken elkezdődtek a megemlékezések a 75 évvel ezelőtti antiszemita pogromsorozatról, a kristályéjszakáról.

A második világháborút megelőzően, 1938. november 9-én este kezdődött pogromokról országszerte megemlékeznek. Berlin belvárosában például pénteken számos üzlet kirakatát fóliával borították be, amely olyan hatást kelt, mintha betörték volna a kirakatüveget, szombatra pedig a zsidóüldözések áldozatainak nevét megörökítő utcakövek, az úgynevezett buktatókövek megtisztítására szólító akciót hirdettek.

Münchenben Minden embernek van neve címmel tartanak megemlékezést, amelyen felolvassák a bajor főváros több ezer meggyilkolt zsidó lakosának nevét.

Számos kiállítás is nyílt az évfordulóra, a fuldai Német Tűzoltó Múzeumban például arról a csaknem 25 ezer tűzoltóról rendeztek tárlatot, akiket zsidó vallásuk miatt kisemmiztek és megöltek a náci diktatúra idején. A náci belbiztonsági hatóságok egykori berlini székhelyén kialakított dokumentációs központban, a Topographie des Terrors (A terror topográfiája) nevű kutató- és kiállítóhelyen 26 zsinagóga sorsán keresztül mutatja be egy kiállítás a kristályéjszaka történetét és emlékezetét.

Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke szerint a náci rémtettek évfordulóira szervezett eseményekre egyre inkább jellemző a “ritualizálódás“, vagyis az, hogy a megemlékezés állami feladattá válik és politikai tisztségviselők szertartásos tevékenységében merül ki. Ez ugyan még mindig jobb, mint a “tervszerű felejtés“, de jobban kellene törekedni arra, hogy a megemlékezések megérintsék az embereket és őszinte érzelmeket váltsanak ki – mondta Graumann egy lapinterjúban.

Zsidó szervezetek, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa és más társadalmi szervezetek pénteken egy közös nyilatkozatban felszólították a kormányt és a törvényhozást, hogy tegyenek többet a náci rendszer áldozatainak kárpótlásáért. A német állam “időhúzásra játszik“, és megfeledkezik az áldozatok bizonyos csoportjairól, például a szovjet fogságba esett hadifoglyokról és az eutanázia-programok túlélőiről – áll a nyilatkozatban, amely szerint “cselekvésre van szükség a szónoklatok helyett“.

A kormány tudja, hogy nagy kötelesség és roppant felelősség hárul rá a náci Németország bűntetteiből – reagált a nyilatkozatra Steffen Siebert kormányszóvivő. Pénteki tájékoztatóján elmondta, a kormány az utóbbi években többször emelte a háborús bűnök jóvátételére fordított összeget, és rendszeresen megbeszélést folytat az áldozatok képviselőivel.

Barack Obama elnök közleményt adott ki a Kristályéjszaka 75. évfordulója alkalmából

A kommüniké emlékeztetett arra, hogy 1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka náci különítményesek Ausztriában és Németországban zsidó üzletek kirakatait törték össze, tömegesen tartóztattak le zsidókat, feldúlták az otthonaikat és könyveket, zsidó szentírásokat égettek az utcán. Az erőszakhullám során több száz zsinagóga és több ezer zsidó üzlet sérült meg vagy semmisült meg. Legkevesebb 91-en életüket vesztették és mintegy 30 ezer embert koncentrációs táborba küldtek.

Barack Obama arra mutatott rá, hogy a kristályéjszaka hatmillió zsidó és több millió más ártatlan áldozat módszeres lemészárlását vetítette előre.

Most, hetvenöt évvel később a kristályéjszaka arra figyelmeztet, hogy milyen következményekkel járhat a hallgatás a mérsékelhetetlen gyűlölet megnyilvánulásakor – hangzott az elnöki közlemény.

Ha tetszik, jelezd nekünk:

Scroll to top