A nejlonzacskót használjuk, szeretjük, mert praktikus, mert kicsi a súlya és mert a boltokban mindenhol ott van – azaz úgy néz ki, csak volt. Az Európai Bizottság ma elfogadott javaslata arra kötelezi a tagállamokat, hogy csökkentsék a könnyű műanyagból készült bevásárlótáskák mennyiségét. Azt, hogy ezt milyen intézkedésekkel érik el, maguk dönthetik el aszerint, hogy mit tartanak leginkább célravezetőnek: pl. fizetni kelljen a nejlonzacskókért, tagállami csökkentési célszámokat határozzanak meg, vagy bizonyos feltételek mellett akár be is tiltsák az ilyen táskák használatát.
Forrás: http://ec.europa.eu | 2013. november 5.
Nejlonzacskó: több száz év alatt bomlik le
Ha lebomlik egyáltalán. A könnyű műanyagból készült, gyakran csak egyszer használt nejlonzacskók még több száz év múlva sem bomlanak le teljesen, és különösen a tengeri élővilágra ártalmas, mikroszkopikus részecskék formájában fennmaradnak a környezetben.
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos a következőket nyilatkozta:
Egy igen súlyos és szembetűnő környezeti problémával állunk szemben, és próbáljuk megoldani. Európában évente több mint 8 milliárd nejlonzacskó végzi a szemétdombon, és elképesztő mértékű környezeti károkat okoz. Néhány tagállamban már sikerült biztató eredményeket elérni a nejlonzacskók használatának visszaszorítása terén. Ha a többi ország is követné a példát, akár 80%-kal csökkenthetnénk az EU-ban jelenleg felhasznált nejlonzacskók mennyiségét.
(Kép:http://ec.europa.eu/)
A javaslat alakilag a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv két fő elemmel való kiegészítésében áll. Először is, a tagállamok kötelesek lesznek intézkedéseket elfogadni az 50 mikronnál vékonyabb műanyag bevásárlótáskák használatának visszaszorítására, mivel ezek sokkal ritkábban kerülnek másodszor is használatra, mint a vastagabb reklámtáskák, és gyakran a kukában kötnek ki.
Az intézkedések között szerepelhetnek gazdasági eszközök is, mint pl. termékdíjak, nemzeti csökkentési célszámok vagy forgalmazási korlátozások is (az EU működéséről szóló szerződés belső piaci szabályaival összhangban). A hatékony lépésekkel konkrét eredményeket lehet elérni: ezt mutatja a néhány EU-tagállamban a termékdíjak bevezetésével és egyéb intézkedésekkel elért jelentős csökkentési arány.
A javaslat az egyes tagállamok által hozott intézkedéseken alapul, és egyben válasz az uniós tagállamok környezetvédelmi minisztereinek kérésére , amelyben azt indítványozták, hogy a Bizottság mérje fel az uniós szintű fellépés lehetőségét. A javaslat előterjesztését kiterjedt nyilvános konzultációk előzték meg, amelyekből az derült ki, hogy egy témába vágó uniós kezdeményezés széles körű támogatottságot élvezne.
Háttér-információk
Azok a tulajdonságok, amelyek kereskedelmileg sikeressé teszik a nejlonzacskókat, vagyis kis súlyuk és a lebomlással szembeni ellenálló képességük, egyben a környezetben való elterjedésükhöz is hozzájárultak. Ezek a zacskók sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodási rendszerbe, és – különösen tengeri hulladék formájában – felgyűlnek környezetünkben. Miután eldobták őket, több száz évig is eltarthat, mire lebomlanak. Egyre inkább köztudott, hogy a tengeri hulladék fontos globális probléma, amely nagy veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra és a tengeri állatokra, elsősorban a halakra és a madarakra nézve. Az is bizonyított tény, hogy az európai tengerekben is nagymértékben felhalmozódik a szemét.
Becslések szerint 2010-ben mintegy 98,6 milliárd műanyag bevásárlótáskát hoztak forgalomba az EU-ban, ami azt jelenti, hogy átlagosan évente minden uniós polgárra 198 ilyen táska jut. E csaknem 100 milliárd zacskó nagyrészt könnyű műanyagból készült, ami azzal jár, hogy ezeket sokkal ritkábban használjak fel másodszorra is, mint a vastagabb reklámtáskákat. Az idevágó adatok tagállamonként nagy szórást mutatnak: Dániában és Finnországban évi 4 az egy főre jutó könnyű műanyag bevásárlótáskák száma, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában 466.
