Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset alapján állapítják meg. Ebben a cikkben azt boncolgatjuk, hogy a tanulmányok mennyiben számíthatók be a szolgálati időbe.
Alapesetben az öregségi nyugdíj összegének megállapítása szempontjából azokat az időszakokat tekinthetjük szolgálati időnek, amelyek alatt a biztosított (foglalkoztatott magánszemély, egyéni vagy társas vállalkozó, őstermelő) nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Vajon elismert szolgálati időként tekinthetünk a felsőoktatásban, a szakmunkásképzőben, vagy a szakközépiskolában folytatott tanulmányok időszakára?
A felsőfokú tanulmányok időszaka mint szolgálati idő
Egyetemi, vagy főiskolai tanulmányok esetén azt kell elsősorban megvizsgálni, hogy mikor folytatott felsőfokú tanulmányokat az, akinek a szolgálati idejét szeretnénk kiszámolni.
Szolgálati időként kell figyelembe venni az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét.
Az 1997. december 31-e utáni időszakban a nappali tagozaton folytatott tanulmányi idők beszámítására akkor kerülhet sor, ha az ellátást igénylő a járulék megfizetésére, vagy a tanulmányok alatt vagy a nyugdíjigény beadásáig megállapodást köt és a fizetéskor érvényes minimálbér alapulvételével számított nyugdíj biztosítási egyéni és munkáltatói járulékot megfizeti.
A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is.
Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
A szakmunkástanuló időre és a szakközépiskolai tanulmányok idejére vonatkozó szabályok
Annak vizsgálatakor, hogy valamely jogviszony a szolgálati idő számításakor figyelembe vehető-e, abból kell kiindulni, hogy az adott jogviszony biztosítási kötelezettséggel járt-e, továbbá ennek alapján történt-e járulékfizetés.
A szakmunkástanulóknak kötelezően járó ösztöndíj után a foglalkoztatójuk járulékfizetésre volt kötelezett, sőt a tanulók a tanulmányaik utolsó évében már általában szakmunkás bért kaptak, amely után szintén járulékot kellett fizetni, ez alapozta meg biztosításukat, szolgálati idejüket.
A szakképzésről szóló jogszabály változása következtében a korábbi szakmunkásképző intézet és szakmunkástanuló elnevezés is megváltozott. Az oktatás általában szakképző iskolákban folyik. A szakképzési törvény a gyakorlati oktatást nyújtó foglalkoztató és a tanuló között szerződési kötelezettséget ír elő. E szerződésben kell meghatározni a tanuló részére járó díj összegét, amely a minimálbér 20 %-ánál kevesebb nem lehet, s ennek alapján kell a foglalkoztatónak járulékot fizetnie. E járulékfizetés alapozza meg az ő esetükben a tanulóidő beszámítását a szolgálati időbe.
- A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény szerint a szakmunkástanuló biztosítottnak minősült.
- 1995. április 1-jétől a szakmunkástanuló akkor volt biztosított, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesült. Az ösztöndíj után a foglalkoztató, a munkabér után a foglalkoztató és a tanuló fizette meg a járulékot az általános szabályok szerint.
- Az 1996. január 1-jétől hatályos előírás szerint a szakmunkástanulóra, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra terjed ki a biztosítás.
- A szakmunkástanulók után az előző bekezdés szerint, a szakképző iskolai tanulók esetében a foglalkoztató, a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó kötelezett a járulékfizetésre.
- 1997-től a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra terjed ki a biztosítás. A foglalkoztató, a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve egyéni vállalkozó kötelezett a járulékfizetésre.
Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
Felhívjuk figyelmét, hogy cikkünkben hivatkozott jogszabály hatályos állapotát megtalálja a Nemzeti Jogszabálytárban, melynek használata ingyenes! Amennyiben valamelyik témánk felkeltette az érdeklődését, mindig a hatályban lévő rendelkezéseket olvassa hozzá!
Kapcsolódó hasznos információk:
Összefoglaló az öregségi nyugdíj szabályairól és az öregségi nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelése
Gyakran Ismételt Kérdések a nyugdíjjal kapcsolatban
Forrás: emmi.gov.hu
