Első rész: Gyermekvédelmi kedvezmény 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan: a családban az egy főre eső jövedelem megállapításának szabályai.
A cikksorozatunk első részében láttuk, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához a család egy főre jutó havi jövedelmének összegét is figyelembe kell venni. A jogszabály különbözőképpen állapítja a meg az egy főre jutó jövedelmet a havi rendszeres jövedelemmel rendelkezők és a nem rendszeres jövedelemmel rendelkezők, illetve vállalkozók esetén.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság vizsgálatakor az egy főre jutó jövedelem megállapítása szempontjából
– a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
– a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Kevesebb mint egy éve vállalkozók jövedelme
Előfordulhat, hogy a vállalkozási tevékenység megkezdésétől még nem telt el az egy év. Ha a vállalkozóként eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani, azaz ha valaki 3 hónapja vállalkozó, akkor 3 hónap átlagos jövedelme a számolás alapja.
Vannak olyan jövedelmek, melyeket figyelmen kívül lehet hagyni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság vizsgálatához végzett jövedelemszámításnál.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
– a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
– a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
– a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
Fenti listához meg kell jegyeznünk, hogy a vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
- A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormány rendelet.
Felhívjuk figyelmét, hogy cikkünkben hivatkozott jogszabály hatályos állapotát megtalálja a Nemzeti Jogszabálytárban, melynek használata ingyenes! Amennyiben valamelyik témánk felkeltette az érdeklődését, mindig a hatályban lévő rendelkezéseket olvassa hozzá!
