Budapest Környéki Törvényszék, 2013. augusztus 6.
Ítélethirdetés a romagyilkosságok ügyében
A bíróság tényleges életfogytiglanra ítélte K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat, Cs. István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház – adta hírül az MTI.
Az előzmények
A vád szerint a négy férfi 2008 és 2009 nyara között lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal támadt romák otthonaira. Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek. Kislétán egy 13 éves lányát egyedül nevelő asszonyt végeztek ki sörétes puskával otthonában, éjjel álmában. Életveszélyesen meglőtt kislánya testébe másfél száz sörétszem fúródott.
Először romákat gyanúsítottak
A nyomozás során három tarnabodi roma fiatal a romagyilkosság ügyében ártatlanul töltött 11 hónapot előzetes letartóztatásban, amiért első fokon a polgári bíróság 2-2, illetve 2 és fél millió forint kártérítést ítélt meg nekik. A három fiatalt a 2008. szeptember 29-ei tarnabodi támadás után tartóztatták le.
Előbb több tízmilliós, majd a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után 100 milliós nyomravezetői díjat ajánlottak fel a hatóságok. 2009. augusztus 10-én Sólyom László köztársasági elnök tárgyalt a kialakult helyzetről Bajnai Gordon miniszterelnökkel, majd arra figyelmeztetett: robbanásig feszült a helyzet a romagyilkosságok miatt, és ha nem körvonalazódik megoldás, „nem lesz érezhető a szolidaritás, akkor valóban robbanásveszélyes helyzettel állunk szemben„, amely nem cigányügy, egész Magyarország stabilitását érinti. A romák megvédése becsületbeli ügy.
A romagyilkosságok pere
A 2011. március 25-én kezdődött elsőfokú büntetőperben az ügyészség három vádlottat többszörösen minősülő rasszista indíttatású emberöléssel vádol tettesként, és rájuk tényleges életfogytiglant kér, míg a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő negyedrendű vádlottra határozott időtartamú fegyházat. A vádlottak ugyanakkor tagadták bűnösségüket a személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében.
A büntetőperben több mint másfélszáz tárgyalást tartott a törvényszék öttagú bírói tanácsa. 2013 elején az egyik védőt ki kellett zárni az évek óta tartó eljárásból, mert egy közeli hozzátartozója részt vett az egyik kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntés meghozatalában. A kényszerű ügyvédváltás miatt az eljárás egy szakaszát meg kellett ismételni, másfél hónapon keresztül több tucatnyi tárgyalás telt el azzal, hogy a bíróság az addigi keletkezett jegyzőkönyveket ismertette.
Augusztus 2-a a roma holokauszt mellett a második világháború óta fajgyűlölet áldozatául esett emberek, így a romagyilkosságok áldozatainak emléknapja is. 2009-ben ezen napon volt a kislétai támadás.
A romagyilkosságok ihlették Fliegauf Bence magyar-német-francia koprodukcióban, amatőr szereplőkkel készült, fiktív elemeket is tartalmazó Csak a szél című filmjét, amely több rangos nemzetközi elismerést kapott.
Mit jelent a tényleges életfogytiglan?
A tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztés a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése, mert nem vizsgálhatják az elítéltek szabadlábra bocsátásának lehetőségét. Aki ezt a büntetést kapta, az biztosan a fegyintézetben tölti élete hátralevő részét, függetlenül attól, hogy jó magaviseletű volt-e vagy sem. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést a Büntető Törvénykönyv 1999-es módosítása vezette be.
