Szeged népe, nemzetem büszkesége – áll a Klauzál téri egész alakos Kossuth Lajos szobor talapzatán, melyet 1902-ben Róna József szobrászművész alkotott. Nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy Szeged népe az osztrák-magyar monarchia idején így emlékezzen meg az egyik legnagyobb magyar forradalmárról!
A szobor Kossuth 1848 őszén indult Alföldi toborzóútjának szegedi állomásán elhangzott híres beszédét örökíti meg, melynek hatására rengetegen csatlakoztak a szabadságharcos magyar sereghez.
A szoborhoz számtalan érdekesség is fűződik, nézzünk meg ezek közül párat!
Az egyik például, hogy az államférfiúi nagyságot a szobor méreteivel is kifejezte a művész: körülbelül három méter magas és 14 mázsás a talapzaton álló bronzfigura.
A szoboravató ünnepséget Kossuth születésének 100. évfordulójára időzítették, 1902-ben több száz lelkes szegedi jelenlétében avatták fel. Nagy bátorságra vallott az osztrák-magyar monarchia idején – még Ferenc József életében! – a forradalom vezéralakjának szobrot állítani! Emlékeztetőül: a Wekerle-kormány csak 1918. október 31-ével mondta fel az 1867-es megállapodásokat, ezzel szűnt meg a perszonálunió Ausztria és Magyarország között. Azaz 1902-ben még a császári udvar diktált.
Kossuth Lajos 1848-ban is és 1849-ben is mondott egy-egy elhíresült beszédet Szegeden, mindkettőt a téren álló ház erkélyéről.