Ha valaki elérte azt a korhatárt, amikor elmehetne nyugdíjba, ám ezt mégsem teszi, akkor kérheti, hogy a nyugdíját rögzítsék. Mit jelent ez és mi értelme van? Ennek néztünk utána.
Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett kérheti az öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Hogy kire mi az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, azt korábbi cikkünkben táblázatos formában megtekintheti itt!
A szolgálati időről a nyugdíjba vonulás előtti egyeztetés kezdődött tavaly az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a leendő nyugdíjasok között. Remélhetőleg az érintettek túl vannak a sikeres egyeztetéseken. Azt is leírtuk korábban, hogyan lehetséges a tanulmányok beszámítása a szolgálati időbe.
Térjünk vissza a nyugdíj rögzítéséhez. Lássuk milyen kedvezményt nyújt a leendő nyugdíjasnak ez a lehetőség?
Ha valaki a a nyugdíjra jogosító korhatáron túl úgy dolgozik tovább, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba menetelkor – ha számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját, a tényleges nyugdíjba vonuláskor hatályos szabályok szerint kiszámított összeg helyett. Előfordulhat ugyanis, hogy a rögzített összeg alapján kiszámolt nyugdíj a magasabb!
A jogszabályban szerepel az a kitétel, hogy aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását (nyugdíj rögzítését) kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak!
Forrás:
- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
- 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
Felhívjuk figyelmét, hogy cikkünkben hivatkozott jogszabály hatályos állapotát megtalálja a Nemzeti Jogszabálytárban, melynek használata ingyenes! Amennyiben valamelyik témánk felkeltette az érdeklődését, mindig a hatályban lévő rendelkezéseket olvassa hozzá!
