A kínaiak első császárukat, az I. e. harmadik században uralkodott Csin Si Huang-tit (Qin Shi Huangdi) annyira tisztelték, hogy halála után egy egész hadsereget temettek el vele. Azóta az agyaghadsereg védi a sírhelyét, mely agyagkatonákból, lovakból, zenészekből és egyéb udvari személyekből áll.
(Foto: Some rights reserved. Photo taken by Ryan McFarland)
Csin-Si Huang-ti császár Kr. e 246-tól 210-ig uralkodott, nevének szó szerinti fordítása: Csin birodalmának első uralkodója. Ő volt az első kínai császár, országának mai elnevezése a Csin szóból ered.
A császárt védelmező agyaghadsereg Hszien (Xian, vagy Xi’an) város közelében található, felfedezése helyi földműveseknek köszönhető, akik kútásás közben fedezték fel 1974 márciusában, négy méteres mélységben. A katonák agyagból vannak ugyan, ám a velük eltemetett fegyverek valódiak, a kor követelményeinek megfelelőek, harcra, gyilkolásra alkalmasak.
Az agyagbábuk magasságát az határozza meg, hogy milyen szerepet töltöttek be a seregbe. A magasabbnak – nagyjából 197 cm-esnek – ábrázoltak voltak a főtisztek, a legmagasabbaknak a tábornoki rangban lévőket készítették. A szobrok mindegyike egyéni arcvonásokkal bír, feltehetőleg a császári testőrséget pontosan olyannak mutatja, mint ahogy az a valóságban is kinézett. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve.
De mi célt szolgál az agyaghadsereg?
Az egyik – a National Geographic Chanelen is megjelent – elmélet szerint a korábbi emberáldozatokat váltották ki vele. Azaz a hajdani Kínában az uralkodó halála esetén – önként, vagy kénytelenségből – követte őt akár több száz katonája, szolgája, illetve az udvartartásból bárki. Ám egy idő után a halálesetekhez kapcsolódó emberáldozatot kiváltotta az agyagból készített figurák együtt temetése a nagyúrral.
További információk az agyaghadseregről a wikipédián találhatók.
