A gyanúsítottak a jövőben az eljárás kezdetétől a végéig jogosultak lesznek ügyvédi tanácsadás igénybevételére, bárhol is legyenek az Európai Unión belül. Hivatalosan is elfogadták azt az európai bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a büntetőeljárás során valamennyi uniós polgár ügyvédi tanácsadást vehet igénybe.
Forrás: http://ec.europa.eu | 2013. október 08.
Ügyvédi tanácsadáshoz való jog az Európai Unión belül
A cikk a hirdetés alatt folytatódik!
Az irányelv elfogadására azután került sor, hogy az Európai Parlament szeptember 10-én megszavazta, (MEMO/13/772), majd a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a javaslatot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottak a jövőben az eljárás kezdetétől a végéig jogosultak lesznek ügyvédi tanácsadás igénybevételére, bárhol is legyenek az Európai Unión belül. Az új szabályok alapján emellett letartóztatásuk esetén érintkezésbe léphetnek majd családjukkal. Aki külföldön tartózkodik, kapcsolatban állhat hazája konzulátusával.
Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog (IP/11/689) a harmadik irányelv azon – immár elfogadott – javaslatok sorában, amelyek az Európai Unióban mindenütt biztosítják a tisztességes eljáráshoz való minimális jogokat. E jogok körébe tartozik még a 2010-ben elfogadott, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog (IP/10/1305), illetve a 2012-ben elfogadott, a büntetőeljárás során igénybe vehető tájékoztatáshoz való jog (IP/12/575). A Bizottság tovább halad megkezdett útján, és idén ősszel újabb, tisztességes eljáráshoz való jogokat terjeszt elő a polgárok érdekében.
Ügyvédi tanácsadás igénybevétele
Az ügyvédhez fordulás joga alapvető fontosságú az Európai Unió egységes jogérvényesülési térségébe vetett bizalom erősítéséhez, különösen akkor, ha a gyanúsítottat európai elfogatóparancs (IP/11/454) alapján tartóztatják le. A Bizottság arra törekszik, hogy a büntetőjogi eljárási jogok tekintetében közös minimumstandardokat érjen el annak biztosítása érdekében, hogy EU-szerte megfelelő védelemben részesüljenek a gyanúsítottak és vádlottak alapvető jogai.
Tagállamonként más és más feltételek az ügyvédi tanácsadás igénybevételéhez
Az Európai Unióban évente több mint 8 millió büntetőeljárásra kerül sor. Széles körben elfogadott tény, hogy a bűncselekmény gyanúsítottjainak védelemhez való joga a tisztességes eljárás egyik alapeleme, ugyanakkor a gyanúsítottak tagállamonként más és más feltételek mellett fordulhatnak ügyvédhez. Van például olyan tagállam, ahol a bűncselekmény gyanúsítottja a rendőrségi kihallgatás ideje alatt egyáltalán nem beszélhet ügyvéddel. Előfordul, hogy az ügyvéddel való kapcsolattartásra vonatkozó titoktartási kötelezettség nem érvényesül. Sőt, jelenleg az is előfordul, hogy az európai elfogatóparancs alapján körözött személy mindaddig nem léphet kapcsolatba ügyvédjével az elfogatóparancsot kiadó országban, amíg ki nem adják őt az érintett országnak.
Ugyanígy eltérések vannak abban a tekintetben is, hogy a gyanúsított értesítheti-e letartóztatásáról családtagjait, munkáltatóját és hazája konzulátusát. Nem biztos, hogy ezt a jogot mindig biztosítják a gyanúsítottnak, előfordulhat, hogy csak az eljárás későbbi szakaszában kap rá lehetőséget, vagy nem tájékoztatják arról, hogy családjával már felvették a kapcsolatot.
Az irányelv a gyakorlatban a következő eszközökkel garantálja az ügyvédi tanácsadáshoz való jogok érvényesülését
- a rendőrségi kihallgatás megkezdésétől a büntetőeljárás végéig biztosítja az ügyvédhez fordulás jogát;
- a védelemhez való jog hatékony érvényesülése érdekében biztosítja az ügyvéd és a gyanúsított közötti megfelelő, bizalmas találkozók jogát;
- a kihallgatás során aktív szerepet biztosít az ügyvédnek;
- garantálja, hogy a gyanúsított letartóztatása esetén valamelyik családtagját értesítsék a letartóztatásáról, és a gyanúsított kommunikálhasson a családjával;
- lehetővé teszi, hogy a külföldön letartóztatott gyanúsított kapcsolatban állhasson hazája konzulátusával, és látogatókat fogadhasson;
- lehetővé teszi, hogy az európai elfogatóparancs hatálya alatt álló személy jogi tanácsadást vegyen igénybe az elfogatóparancsot végrehajtó, illetve az azt kibocsátó országban egyaránt.
A tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikke, valamint az emberi jogok európai egyezményének 6. cikke állapítja meg. A harmadik féllel való kapcsolatfelvételhez való jog jelentős szerepet játszik annak biztosításában, hogy ne kerülhessen sor az emberi jogi egyezmény 3. cikke által tiltott bánásmódokra.
Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos
(Foto: Some rights reserved. Photo taken by Veni)
A ma elfogadott jogszabály a jogérvényesülés és az uniós polgári jogok diadala – fogalmazott Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. – Immár a harmadik olyan európai bizottsági javaslat került elfogadásra, amely a tisztességes eljáráshoz való jogot biztosítja, és amelynek alkalmazása független attól, hogy az érintettek hazájukban, vagy az EU valamelyik másik országában tartózkodnak. Ígéretünkhöz híven Európában mindenhol megerősítettük a polgárok jogait. A mai fontos jogszabály olyan közös erőfeszítések gyümölcse, amelyekből az európai parlamenti képviselők és a tagállami miniszterek egyaránt kivették a részüket. Külön köszönet illeti Oana Antonescu előadót és Alan Shatter minisztert, akiknek elkötelezett, gyors munkája jelentősen hozzájárult a javaslat életbe lépéséhez. A labda mostantól fogva a tagállamok térfelén pattog, akiknek haladéktalanul, minél előbb végre kell hajtaniuk ezt a jogszabályt nemzeti jogukban a polgáraink érdekében.
A ma elfogadott jogszabály néhány hét múlva jelenik meg az EU Hivatalos Lapjában. A tagállamoknak ettől fogva három évük lesz arra, hogy nemzeti jogukba átültessék. A hatályba lépő új jogszabály a 28 uniós tagállamban a becslések szerint évi mintegy 8 millió büntetőeljárásban lesz alkalmazandó.
