Aszteroida becsapódás: nem kell tartani tőle

Aszteroida becsapódás nem várható:  a jelenlegi állás szerint a házméretű aszteroida elszáguld a Föld mellett szeptember 7-én! A NASA szerint amikor a legközelebb lesz a bolygónkhoz, akkor is 34000 km lesz a távolság.

Aszteroida: kisbolygó, ami a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. Bővebben olvashat a kisbolygókról a wikipedián.

Aszteroida érkezik vasárnap a Föld közelébe

Házméretű aszteroida száguld el bolygónk közelében szeptember 7-én, vasárnap, ám a NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal – USA) szakemberei szerint az égitest nem jelent veszélyt sem a Föld, sem a körülötte keringő műholdak számára.

A 2014RC katalógusjelű 20 méteres kisbolygót augusztus 31-én fedezték fel a Catalina égboltfelmérési program Arizona államban telepített távcsöveinek segítségével. Következő éjjel az égitestet a Pan-STARRS égboltfelmérési program Hawaiiban működő távcsöve is észlelte – olvasható a LiveScience hírportálon.

A NASA számításai szerint az aszteroida vasárnap, közép-európai idő szerint 19 óra 18 perckor közelíti meg legjobban a Földet, amikor mindössze 34 ezer kilométer választja el bolygónk felszínétől. Ez a Föld és a Hold közötti távolságnak valamivel több mint egytizede. A legnagyobb közelség idején Új-Zéland területe felett száguld el az égitest.

A 2014RC a Föld körüli, geostacionárius műholdak pályáján belül halad majd, melyek a tengerszint felett 36 ezer kilométeres magasságban keringenek. Ám mint a NASA szakemberei rámutatnak, az aszteroida nem jelent semmiféle veszélyt az űreszközökre, ráadásul a Földhöz közel merészkedő égi vándor kivételes lehetőséget biztosít a tudósoknak, hogy többet megtudjanak az aszteroidákról.

Aszteroida

A Catalina égboltfelmérési programot (Catalina Sky Survey, CSS) a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok (aszteroidák és üstökösök) felfedezésére indították 1999-ben az Egyesült Államok kongresszusának megbízásából.

Eredetileg az 1 kilométernél nagyobb objektumok legalább 90 százalékának a felderítése volt a feladata, 2005-től viszont már a 140 métert meghaladó égitestek kiszűrését tűzték ki célul, 2012-tól pedig a keresésbe a Pan-STARRS égboltfelmérési program sokkal korszerűbb távcsövei is bekapcsolódtak. Jelenleg három teleszkóppal és a rájuk szerelt 16 megapixeles CCD-kamerákkal kutatnak a hívatlan égi jövevények után. Egy-egy távcső éjszakánként 20 gigabyte adatot „termel”.

MTI | LiveScience

Scroll to top