A deviza alapú kölcsönszerződések Dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője jogegységi eljárás lefolytatása iránti indítványt terjesztett elő. A kúria honlapján megjelentetett indítvány rávilágít a devizahitelekkel kapcsolatos problémákra.
A deviza alapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretű problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekről.
A devizahitelek hét legfontosabb kérdése
A kollégiumvezető hét pontban foglalta össze indítványában a gyakorlatban előforduló legfontosabb elvi kérdéseket, melyekre devizahitelek kapcsán az állásfoglalást kéri.
1.
Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2.
A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?
3.
A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4.
Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
5.
Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
6.
Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
Amennyiben a Kúria az itt megfogalmazott kérdésekben állást foglal, akkor az a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező érvényű lesz.
Forrás: lb.hu| 2013. november 25.
