Dinoszaurusz-lelőhely Magyarországon

Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.

Csontmaradvány Iharkúton
Csontmaradvány Iharkúton

Az elmúlt két hétben körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén. Ősi Attila paleontológus az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja vezetőjeként az utóbbi három esztendőben az Akadémia kiválósági programjának támogatásával folytatta 14 évvel ezelőtt megkezdett munkáját – tájékoztatott közleményében az MTA.

Az eddigi eredmények

Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók. A 85 millió évvel ezelőtti „bakonyi világ” egykori élőlényei közül eddig már több harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek, de nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, amelyek között a kutatók szerint több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.

Fosszíliák:  más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (wikipedia).

„Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen” – összegezte az eddigi eredményeik alapján megfogalmazott következtetésüket Ősi Attila. Hozzátette: egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványai.

A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még nyitott kérdések megválaszolásában.

„Új kutatási területet is meghonosítottunk. A három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel elindított, ma már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tagból álló csoport csontszövettani vizsgálatokat is folytat” – emelt ki egy speciális kutatási irányt Ősi Attila, aki 2011-ben nyerte el a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásának, illetve itthon tartásának céljával 2009-ben indított akadémiai program, a Lendület támogatását. Mint hangsúlyozta: a fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak:

„Van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik. Ezeknek az »időkapszuláknak« köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük.”

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Ha tetszik, jelezd nekünk:

Scroll to top