
A mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint 2014. év tavaszától mind a földtulajdon szerzése, mind a földhasználat szerzése engedélyköteles lesz, mely engedélyhez a helyi földbizottság állásfoglalását is be kell szerezni. Kikből áll ez a bizottság, mi a pontos feladata, mi történik, ha működésképtelen egy bizottság? Ezt próbáltuk körbejárni.
Helyi gazdálkodói közösségek
A hazai települések közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként úgynevezett helyi gazdálkodói közösséget alkotnak. Hogy melyik fogalom mit jelent a helyi gazdálkodói közösségben, azt a jogszabály pontosan meghatározza.
Eszerint földművesnek minősül a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve Magyarországon mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében folytat.
A jogszabály szempontjából földműves továbbá az, aki a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;
A másik nagy alanyi kör a helyi gazdálkodói közösségben a mezőgazdasági termelőszervezet. Erről akkor beszélünk, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az adott szervezetet nyilvántartásba vette, és amelynek alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, vagy amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.
A vezető tisztségviselőre és az árbevételre vonatkozó egyéb előírásokat a jogszabály tartalmazza.
A helyi földbizottság
A helyi földbizottságok a fent meghatározott helyi gazdálkodói közösségek képviseleti szervei, melyeket a közösség tagjai választanak meg. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
A bizottság választással jön létre, melyhez a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
A helyi földbizottság feladata
A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát befolyásolja.
A működésének célja
- a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelőzése,
- az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző földbirtokok kialakítása és megőrzése,
- a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése.
2014 május 1-ig fel kell állnia a helyi földbizottságoknak. Ha ez nem történik meg, illetve ha a
megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi szerve veszi át a szerepét. A termőföldvásárlást ebben az esetben a NAK megyei elnöksége hagyhatja jóvá.
A helyi földbizottság akkor minősül működésképtelennek, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a bizottság taglétszáma a megengedett alá csökken.
Tipp:
2014. március 1-től változnak a Földforgalmi törvény szabályai
2014. május 1-től ismét változik a Földtörvény!
Kapcsolódó jogforrások
- 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
- 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról