Gyakran hallani a médiákban, hogy a nyugdíjak emelése évről évre inflációkövető. Utána néztünk mit jelent az a fogalom, hogy inflációkövető nyugdíjemelés.
A hatályos jogszabályok szerint az inflációkövető nyugdíjemelés azt jelenti, hogy a nyugdíjakat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
Itt mindjárt felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet tervezni a fogyasztói árnövekedést? A nyugdíjasoknak sehogy, de megnézhetik a Magyar Közlönyben, hiszen a tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény – statisztikai adatok alapján – állapítja meg!
Kiegészítő nyugdíjemelés novemberben
Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a törvényben meghatározott mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
A novemberi nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
Nyugdíjas fogyasztói árindex
A nyugdíjemelés mértékének meghatározásához nem az általános árindexet használják, hanem a KSH által közzétett ún. nyugdíjas fogyasztói árindexet, amelyet a nyugdíjasok fogyasztására nem jellemző termékek (például gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételek: iskolai étkezés, gyermeklábbeli stb.) elhagyásával, több ezer termék és szolgáltatás árának folyamatos figyelésével alakítanak ki.
Három kitüntetett termék-, illetve szolgáltatáscsoport – élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások – aránya ugyanakkor a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60%, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában ez az arány csak 45% körüli.
A fogyasztói árindex meghatározására egyébként a fogyasztásban fontos szerepet betöltő és azt lehetőleg hosszú ideig képviselő mintegy 1100 terméket és szolgáltatást, úgynevezett reprezentánst használ a Központi Statisztikai Hivatal. Havonta reprezentánsonként 30-150, összesen pedig százezernél több árat gyűjtenek.
Egyösszegű (novemberi) kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – az éves emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.
A GDP-től függ a nyugdíjprémium
Ha a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni.
Az itt leírtak természetesen nem érintik a méltányossági alapon adható nyugdíjemelést!
Forrás: kormany.hu
