A 2000-es tiszai ciánszennyezés – melyet a cianidos technológia alkalmazásával végzett aranybányászat okozott – után 13 évvel újra indítanák a termelést. Azonos gépekkel és technológiával, mint amit annak idején a természeti katasztrófát okozó Aurul aranyfeldolgozó vállalat használt.
Giródtótfalu, 2013. szeptember 6. – MTI
A Romaltyn Mining társaság megkapta a román államtól a jóváhagyást a nagybányai aranyfeldolgozásra
A 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó Aurul aranyfeldolgozó vállalat eszközeit megszerző Romaltyn Mining társaság megkapta a román államtól a jóváhagyást a nagybányai aranyfeldolgozásra. A Romaltyn perben áll a városi önkormányzattal, amely azzal akadályozta meg a nagybányai aranyfeldolgozás újraélesztését, hogy lakóövezetté nyilvánította a területet, ahol a vállalat ipari tevékenységre készült.
Verespataki aranybányászat – cianidos technológiával
A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával – emlékeztetett a magyar kormány a tervezett verespataki aranybányászat kapcsán.
Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását. 2010 májusában Áder János köztársasági elnök európai parlamenti képviselőként tett javaslata nyomán az EP határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a ciános aranybányászati technológiában rejlő veszélyeket, és tiltsa be alkalmazását az Európai Unió területén – közölték. Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök személyesen szorgalmazta az unió környezetvédelmi biztosánál a cianidos technológia uniós betiltását.
(Forrás: MTI)
