Az ősz beköszönte nem csak az iskola kezdetét jelenti, hanem a felsőoktatásban tanulóknál az albérlettel járó minden ügyes-bajos intéznivalót is. Augusztusban beindul a hajtás a megfelelő lakásokért, ám van néhány tudnivaló, amire nem árt odafigyelni.
Az idén megváltozott, március 15-től hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv több változást is hozott a lakásbérleti szerződések viszonylatában is. A lakásbérlet általános kérdéseit a Ptk. tartalmazza, míg a lakások, helyiségek bérletéről szóló konkrétumokat az 1993. évi LXXVIII. törvényben leljük meg – írja közleményében a Lupovici Ügyvédi Iroda .
A lakásbérleti szerződés mindig írásba foglalt bérleti szerződéssel jön létre, melyben fel kell tüntetni a lakás helyét, a bérleti díj nagyságát és a szerződés időtartamát, illetve más, lényegesnek tartott elemeket. A bérleti díjról a bérbeadó átvételi elismervényt köteles adni, számla kiállítására nem kötelezett.
Új szabály, hogy a Ptk. maximálja a kaució összegét, mégpedig háromhavi bérleti díj összegében. Amennyiben ez több, azt a bérlő kérelmére a bíróság mérsékli.
Nem változott, hogy a lakás bérlésével kapcsolatos, felmerült kisebb költségek a bérlőt terhelik, míg a nagyobb kiadásokat a bérbeadónak kell megfizetnie. Amennyiben a nagyobb munkákat a bérlő felvállalja és elvégezteti, akkor kérheti költségei megtérítését a bérbeadótól. Szintén egy új elem, a bérlő tűrési kötelezettsége, mely szerint a bérlő köteles eltűrni azokat a munkálatokat, amelyeket a bérbeadó a lakás állagmegóvásának érdekében végeztet. A korszerűsítési munkálatokat azonban nem köteles eltűrni. Ilyenkor a bérbeadó írásban köteles tájékoztatni a bérlőt a munkálatokról és azok kezdetéről.
A felmondás
Azokat a bérleti szerződéseket, melyeket határozatlan időre kötöttek, bármelyik fél bármikor felmondhatja indoklás nélkül a következő hónap végi határidővel. Ezt azonban az adott hónap 15. napjáig közölni kell a másik féllel. Havi bérlet esetén a hónap végével mondható fel a szerződés, szintén akkor, ha azt 15-ig közlik a másik féllel, heti szerződés esetén a hét végével mondható fel a jogviszony.
Rendkívüli felmondással az alábbi esetekben szüntethető meg a bérleti szerződés:
– bérleti díj nemfizetése
– a lakás nem rendeltetésszerű használata
– az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartás.
A rendkívüli felmondás előfeltétele, hogy előzetesen fel kell szólítani a bérlőt a fenti esetek megszüntetésére. Ha viszont a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérleti szerződés nem tartható fenn tovább, akkor 8 napos hatállyal, a bérlő előzetes felszólítása nélkül is felmondható a jogviszony.
További új rendelkezés, hogy a bérbeadót akkor is megilleti a felmondási jog, hogyha a bérlő nem fizeti a lakás költségeit és terheit. A bérlő számára is nyílt egy új felmondhatósági indok, mégpedig az egészséget veszélyeztető lakásbérlet felmondás lehetősége, mely arra ösztönözheti a bérbeadókat, hogy fokozottan figyeljenek a lakás egészségi körülményeire.
Szintén új szabály, hogy a bérbeadó engedélyével lehetséges csak a lakást további albérletbe adni, ám ha ez mégis az ő tudta nélkül történik, akkor a bérlő és az albérlő közti jogviszony érvényes marad, ám a bérlő ellen a bérbeadó kártérítési igényt jelenthet be és felmondhatja a szerződését.
