Mikor nem kell nyelvvizsga a diplomához?

Sok pedagógus az új életpálya miatt a továbbtanuláson töri a fejét, de visszatartja őket a nyelvvizsga hiánya. A második diploma megszerzését megelőzően az érdekli a leendő hallgatókat, hogy kell-e egyáltalán nyelvvizsga az oklevél kiadásához, a fiatalok inkább arra kíváncsiak, hogy milyen hatása van a nyelvvizsga hiányának az oklevél megszerzésére. Mi a helyzet a negyven éven felüliek nyelvvizsga mentességével? Utánajártunk.

Az előírásokat törvény szabályozza, így bárki – akár az interneten, vagy Magyar Közlönyön keresztül – hozzáférhet ahhoz a szabályozáshoz, ami mindenki számára kötelező érvényű.

Alapszabály: követelmény a nyelvvizsga

Alapszabály: Mindenkinek kötelező a felsőoktatásban
Alapszabály: Mindenkinek kötelező a felsőoktatásban a nyelvvizsga, ám vannak kivételek.

A nemzeti felsőoktatásról szóló – módosított – 2011. évi CCIV. törvény az oklevél kiadásának feltételeként határozza meg az előírt nyelvvizsga meglétét. Ez azt jelenti, hogy a hallgatónak alapesetben be kell mutatnia azt az okiratot ami igazolja, hogy

  • alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex,
  • mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsgát tett.

A nyelvvizsgának államilag elismertnek, vagy azzal egyenértékűnek kell lennie.

Ez az alapeset, ettől a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt állapíthat meg!

A negyven éven felüliek mentessége hamarosan lejár

Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

Már a felvételinél is követelmény lesz a nyelvvizsga megléte

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, mely követelményt a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében kell alkalmazni.

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. Ezt a rendelkezést a fenti törvény hatályba léptető rendelkezései szerint először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.

Kapcsolódó jogszabály

A nemzeti felsőoktatásról szóló – módosított – 2011. évi CCIV. törvény

 

Scroll to top