Amikor az 1889. évi világkiállításra beajánlotta Gustave Eiffel építész acélszerkezetű tornyát, akkor két dologgal nyerte meg Édouard Lockroy akkori francia kereskedelmi minisztert, a világkiállítás főszervezőjét: az egyik az volt, hogy elkészülte után ez lett akkoriban a világ legmagasabb épülete (akkor 300, ma 324 méter), a másik pedig, hogy könnyen szétszerelhető volt, hiszen eredetileg csak 20 évre tervezték. Szerencsére a mai napig áll az Eiffel-torony.
(Foto: Some rights reserved. Photo taken by Guillaume Cattiaux)
A magassága azért nőtt meg 24 méterrel, mert egy pontosan ekkora televíziós antennát szereltek a tetejére. Azonban a méretei ettől függetlenül is változnak. Az időjárás függvényében – a hőtágulás miatt – akár 18 centiméternyit is nyúlhat az acélszerkezet. Ha erős a szél, akkor a teteje 10 – 12 cm-t len ki a függőleges helyzetéből.
Az építési jog húsz esztendő után járt volna le, azaz el kellett volna bontani már réges-rég az Eiffel-tornyot, ám először hetven évvel hosszabbították meg az életét, majd – most már talán csak formai jelleggel – 2015-ig kapott haladékot. A párizsiak természetesen imádják és ragaszkodnak hozzá, talán csak a híres író Guy de Maupassant ódzkodott tőle, aki azt híresztelte mindenfelé, hogy azért jár az Eiffel-torony éttermébe, mert az az egyetlen hely, ahonnan nem látszik…
Gusztave Eiffel hídépítések során a fémszerkezetek építése terén szerzett tapasztalatai ellenére sok hiba bekövetkezett, amíg elkészült az örökbecsű torony. A munka nagyon veszélyes volt, számtalan baleset történt – volt amelyik halálesettel végződött – az építkezés során. Az Eiffel-torony az öngyilkosokat is vonzza, közel négyszázan vetették magukat a mélybe Párizs jelképéről.
1886-ban Párizsban pályázatot hirdetnek a Francia Forradalom 100. évfordulója alkalmából egy 300 méter magas acéltorony megépítésére, mely húsz évig a francia főváros jelképe lesz. Azóta több mint száz év eltelt és az Eiffel-torony még mindig Párizs jelképe és a helyén áll.
