A szombathelyi zsinagóga impozáns épülete biztosan felkelti a turisták érdeklődését. Eredeti funkcióját tekintve a zsidó istentisztelet helyéül szolgált, ám a második világháború idején kijelölt kényszerlakhelyként is működött. Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyikét Ludwig Schöne bécsi építész és Kirchmayer Károly tervei alapján 1880-ban építették. Akkor még nem sejthették, hogy a második világháború szörnyűségei erre az épületet is rátelepszenek.
A szombathelyi zsidóság a zsinagóga felépítése előtt sokáig nem gyakorolhatta vallását megfelelő körülmények között sőt, az 1700-as évek elejétől egy ideig még a város falain belül letelepedniük is tilos volt!
A szombathelyi zsinagóga
A megváltozott politikai viszonyok után, 1880-ban felépült a szombathelyi zsinagóga, mely eredetileg hatszáz főnek készült, de az 1920-as évekre már kicsinek bizonyult.
A második világháború alatt kegyetlen célokat is szolgált az eredetileg istentiszteletekre épített templom: a zsinagóga területe is része volt az 1944. május 9-étől június 29-ig működő szombathelyi gettónak, azaz a zsidók kényszerlakhelyéül kijelölt területnek. A gettó a város szívében, a Fő tér déli oldalától hátrafelé a Zrínyi utcáig terjedt, a Rákóczi Ferenc utca és az Aréna utca közötti térségben. Volt olyan időszak, amikor ezen a területen 2600 embert zsúfoltak össze. Első körben, 1944. május 9-12 között a Szombathely járáshoz tartozó zsidókat költöztették ide. A városból 1944. július 3-4-én 3600 embert deportáltak.
A szocializmus alatt, 1968-ban a hatalmas épületet a szombathelyi zsidóság kénytelen volt eladni, ugyanis az apró zsidó közösség sem fenntartani, sem használni, sem felújítani nem tudta volna a monumentális épületet.
A zsinagóga felújított épülete 1975 óta, mint hangversenyterem működik. A Szimfonikus Zenekar előadásainak, a Bartók Szeminárium nyitókoncertjeinek, karmester versenyeknek, valamint egyéb rangos rendezvényeknek ad színteret.
Fotó: pixabay
