A halál az élethez tartozik, bármennyire szomorú, lépten-nyomon találkozhatunk vele. Számtalan közmondásunk, szólásunk foglalkozik az elmúlással, mindannyian tudjuk például mit jelent az, hogy a halál fia vagy! De melyek a legfrappánsabbak és mit is jelentenek tulajdonképpen?
A szólások, közmondások némelyikét csak meghatározott tájegységen használják, vagy esetleg már ott is elfelejtették őket, ahol régebben használták. Közreadásukkal segítünk megismerni – felidézni – őket.
Halál a szólásokban, közmondásokban
- Beleharapott a halál kutyája. Akkor mondják, ha valaki meghalt. A magyar nyelvterület kis részén ismert szólás.
- Halálnak halálával hal. Népmesékben is gyakran találkozhatunk ezzel a mondással, mely nyomatékosítja az elmúlást vagy a halál borzalmas voltát emeli ki.
- Talán a halállal is áldomást ivott! Az olyan emberre mondják, aki majd ki csattan az egészségtől és az erőtől, úgy néz ki, mint aki sosem fog meghalni.
- A halál szekere minden bút, bánatot elvisz. A régi szólás szerint aki meghal, az nem búsul többé.
- Ha későn jön is a halál, mégis korán jön. Akár hány évesen hal meg valaki, nem lehet rá mondani, hogy későn halt meg. Szintén egy régen használt szólás.
- Két halála van, ki önmagának gyilkosa. Az öngyilkosság súlyos bűn.
- Kiütött rajta a halálház. A haldokló emberre mondták.
- Ki a haláltól fél, ne legyen katona! Azaz csak bátor ember menjen katonának!
- Halál a halálnak, élő az élőnek barátja. Bármennyire is kedves halottja van valakinek, el kell szakadnia tőle saját maga és az élők kedvéért.
- Jó volna halálnak! Az olyan emberre mondják, aki mindenhonnan elkésik, késve érkezik. Ugye milyen jó lenne, ha a halál is elkésne?
Tud még szólást-közmondást a halálról, vagy vele kapcsolatban?
