1914. június 28-án az Ifjú Bosznia szervezethez tartozó, mai napig nemzeti hősnek tekintett szerb diák, Gavrilo Princip Szarajevóban meggyilkolta a boszniai hadgyakorlat alkalmából odalátogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Ez volt az első világháború kitörésének közvetlen oka.
Ferenc Ferdinánd grazi születésű osztrák főherceg 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónjának várományosa. Rokoni szálak fűzték az uralkodóhoz, édesapja Ferenc Károly főherceg I. Ferenc József császár és király öccse volt. A trónörökös támogatta a Monarchiában élő nemzetiségek jogainak kiterjesztését, ugyanakkor a magyar önállóság korlátozásán fáradozott, a külpolitikában agresszív és militarista nézeteket vallott.
Bővebben: Ferenc Ferdinánd
1914 júniusában egy hadgyakorlat megtekintésére utazott az 1878-ban megszállt, majd 1908-ban annektált Bosznia-Hercegovinába. Bosznia bekebelezésével a Monarchia fontos pozícióra tett szert a balkáni orosz térhódítással szemben, de magára vonta a délszláv népek, elsősorban Szerbia gyűlöletét. A délszláv egység fanatikus hívei a Habsburgok kiűzését tervezték, és az 1910-es évek elejétől több merényletet is megkíséreltek a két tartományban a Monarchia tisztségviselői és az uralkodócsalád tagjai ellen.
A látogatás hírére szerb diákok, az Ifjú Bosznia szervezet tagjai elhatározták, hogy meggyilkolják a trónörököst, amiben a szerb titkosszolgálat és a Fekete Kéz terrorszervezet is támogatta őket. A merénylők – Gavrilo Princip, Nedjelko Cabrinovic és Trifko Grabez – nemcsak a délszláv egység fanatikus támogatói voltak, hanem tüdőbajban is szenvedtek, azaz nem sok vesztenivalójuk volt. A merénylők arra készültek, hogy elvegyülnek a tömegben, robbanószerkezetet hajítanak, pisztolylövéseket adnak le a trónörökösre.
Bővebben: Az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna, Млада Босна) szerb politikai-forradalmi-nemzeti ifjúsági szervezet.
A szarajevói merénylet
Ferenc Ferdinánd feleségével, a cseh származású Chotek Zsófia grófnővel 1914. június 28-án érkezett Szarajevóba. Érkezésükkor bomba robbant a pályaudvaron, de ők sértetlenek maradtak, és nyitott gépkocsiban indultak a városházára. Út közben Cabrinovic bombát dobott kocsijukra, de ezt a főherceg lesöpörte, csak kísérete egyik tagja sebesült meg. A városházi fogadás után a pár a kórházba, a sérült tiszt látogatására indult, de az első autó sofőrje eltévesztette az útvonalat. A konvoj visszafordulása hatalmas kavarodást okozott, szerencsétlen véletlen folytán éppen ott, ahol Princip várakozott. A szerb diák a tömegben a házaspár veszteglő kocsijához furakodott, és közvetlen közelről két lövést adott le rájuk. A főherceg azonnal, a felesége egy óra múlva halt meg.
Az eset után közvetlenül Princip és Cabrinovic ciánkapszulát nyelt le, de az valamiért nem hatott. Mindkettőjüket a helyszínen elfogták, de fiatal koruk miatt nem halálra, hanem húsz év várfogságra ítélték. A halálos lövéseket leadó Gavrilo Princip 1918-ban a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis következtében. Szerbiában nemzeti hősnek tekintik, nevét utcák, intézmények viselik, Belgrádban szobra is áll.
Kirobban az első világháború: hadüzenet Szerbiának
A merényletet az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ürügyül használta fel az első világháború kirobbantására. A bécsi diplomácia a nagy háborúra legjobban felkészült Németország biztatására 1914. július 23-án eleve teljesíthetetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának, majd július 28-án, pontosan egy hónappal a szarajevói merénylet után hadat üzent.
A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig belépett a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy Britannia is, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is. A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást hozott, a végső egyenleg 10 millió halott, 20 millió sebesült, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedése és egy olyan békerendszer volt, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.
Kapcsolódó weboldal: Az első világháború története
Forrás: Wikipedia | MTVA
