December 24-től december 26-ig egész napon át tartó karácsonyi tematikus műsorokkal várja a nézőket a DoQ. December 24-én reggel 07.00-től a Titkos bejárat: a Vatikán című nagyfilmben fény derül a szakrális központ titkaira, 11.00 órától pedig az univerzum csodálatos és rejtelmes működésére. Az ünnep alkalmából a nézők elé tárul Jézus Krisztus Jeruzsáleme is 21.00-tól – az időben 2000 évet visszarepülve a kutatók megpróbálják rekonstruálni, hogyan nézhetett ki a város a Megváltó korában. 22.00-tól József: a hallgatag szent történetével, majd 23.00-tól Az Édenkert titkaival ismerkedhetnek meg a nézők. Végül december 26-án reggel 07.00 órától 17.00 óráig Az istenek összecsapnak misztikus-mitológiai sorozatban számos görög és északi istennel, valamint szörnyekkel és hősökkel ismerkedhetnek meg a nézők.
Addig is lássuk, honnan erednek a legfontosabb karácsonyi szokásaink:
Karácsonyi készülődés
A karácsonyi készülődés fontos momentuma a rendrakás, de a hagyományok túlmutatnak az ünnep fizikai részén, és érzelmi felkészülést is előírnak az ünnepek előtti időszakra. Ilyenkor mindenki igyekszik rendet tenni maga körül a házban, de sokan lelki szinten is törekszenek a tisztaságra. A szeretet ünnepe előtt az emberi kapcsolatokat is érdemes rendezni. A keresztény kultúrkörben a lelki felkészülés része a konfliktusok feloldása, a problémák kezelése, az elmaradt ígéretek teljesítése, sőt a tartozások rendezése is, hogy így már megtisztult lélekkel ünnepelhessék a hívők a kis Jézus születését.
Ajándékozás
Az egyik legkedveltebb szokásunk karácsony beköszöntével az ajándékozás. A keresztény mitológiában az ajándékra, mint a mennyország egy darabkájára utaltak, az anyagi értékének nem volt jelentősége, a hangsúlyt a gesztusra helyezték. Minden vendég kapott valami apróságot az ünnepnapokon, egy szem diót, almát, vagy valamilyen saját kezűleg készített meglepetést. Az ajándékozás, a közösen töltött meghitt pillanatok az emberi kapcsolatok kiteljesedését tették lehetővé.
Ünnepi asztal
A keresztény kultúrkörben az ünnepi terített asztal az oltár jelképe, a családi egység és összetartozás szimbóluma. A böjt miatt december 24-én húsmentes fogások vagy hal kerülnek az asztalra, azonban 25-én elérkezik a várva várt lakoma ideje. Magyarországon hagyományosan disznótoros, hurka, kolbász a menü, de természetesen a mai napig elmaradhatatlan a húsleves, a galuska, és a töltött káposzta is. Több étel is szimbolikus jelentőséggel bír, a palócok például fokhagymát fogyasztottak az ünnepkor, mert az az erő szimbóluma, almát, ami az összetartást jelképezi számukra, és diót, ami pedig az egészséget jelentette.
Ünnepelje a karácsonyt december 24-től december 26-ig a DoQ egész napon át tartó karácsonyi tematikus műsoraival!
Forrás: RedLemon
