Margit és Dezső már jó ideje házasok. Dezső szerint van annak már ötven éve is, Margit viszont csak tizenhárom évet számolt össze. Hogy forrt össze az évek során a házaspár? A hétköznapok esti beszélgetései sok mindenre választ adhatnak.
Mit matat a paplan alatt Dezső?
– Te sosem vagy aktív az ágyban Margit!
– Igaz Dezső, igaz…
– Csak fekszel és nézed a plafont! Mi jár a fejedbe?
– Hogy ráférne már a festés.
– Te most ugratsz, Margit? Régen is a plafont nézted!
– Igen, de akkor arra gondoltam, hogy ez majd idővel jobb lesz.
– És?
– Nem lett jobb…Dezső, mond nekem, hogy szeretsz!
– Szeretlek.
– Mond hogy imádsz!
– Margit!
– Mond már!
– Jó, imádlak. Most jó?
– Most találj ki valamit magadtól is!
– Alszom, hátha eszembe jut valami…
– Dezső, te tényleg ennyire punnyadt vagy?
– Nem, csak fáradt.
– Azt még áruld el, hogy hol voltál tegnap éjfélig. De ne mond hogy a könyvtárban! Vagy megint filmbemutató volt?
– Okos asszony nem kérdez ilyet az urától!
– Az okos férfi meg mindent elmond a feleségének!
– Nana! Az okos férfinek nincs is felesége!
– Bezzeg amíg nem voltam a feleséged, minden héten megleptél valami kis ajándékkal! Mostanában persze sosem hozol semmit!
– Margit! Hallottál már olyan horgászról, aki kifogta a halat, azután etetett be?
– A vállalati partin is hogy leégettél!
– Nem kellett volna úgy átrázni.
– Teljesen berúgtál, amikor a főnököm – ördögnek öltözve, vasvillával, szarvakkal, hosszú farokkal – eléd ugrott, és rád kiáltott, hogy „Én vagyok az ördög!” Te meg megszorongattad a kezét és azt mondtad neki, örülsz hogy végre megismerhetted, mert az ő húgát vetted el feleségül!
– Akkor tényleg örültem!
Egy idő után a házaspár abbahagyja a zsörtölődést és Dezső el kezd matatni a paplan alatt. Margit kéjesen dorombol hozzá, igazgatja magát Dezső kezejárása szerint:
– Kicsit feljebb, most lenn, ott jó…
Erre Dezső már nem matat tovább.
– Most mi van – kérdi Margit?
– Megvan a távirányító!
