A vezető tisztségviselők, cégvezetők személyes vagyona, háza, megtakarítása is veszélybe kerülhet, amennyiben szándékos vagy gondatlan magatartásuk eredményeként valakinek kárt okoznak.
A 2014. március 15-től hatályos, új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) ugyanis a vállalkozások cégvezetőit, vezető tisztségviselőit sokkal súlyosabb felelősségi rendszerbe sorolja mint korábban, azaz az ügyvezetők a saját vagyonukkal felelnek a cégük által harmadik személyek okozott károkért! A piac már előre reagált az új rendelkezésre: egyes biztosító társaságok a vezető tisztségviselők, ügyvezetők részére kidolgozta a felelősségbiztosítási ajánlatait.
A cégvezetőknek nem elég azonban megfontoltabban cselekedni március 15-től, hanem azt is tudni kell, hogy az adott élethelyzetre hol található a megfelelő jogszabályi előírás?
Az üzleti szféra számára a legnagyobb újdonságot azzal hozza el a Ptk., hogy megszünteti a társasági törvényt, az ide vonatkozó szabályokat ezentúl a Polgári Törvénykönyv tartalmazza majd.
Aki eddig a társaságokra vonatkozó részeket egy külön jogszabály fellapozásával áttekinthette, annak ezentúl egy vaskos kódexben kell rálelnie az őt érintő információra. A „mamut jogszabály” kialakítása a jogi szakemberek igénybevétele felé tereli azokat a kis- és közép vállalkozások vezetőit, aki eddig esetleg önállóan is boldogultak egy-egy kérdésben.
A társasági jog kapcsán fontos még megemlíteni, hogy az új szabályozás megengedő lett, azaz a Ptk. rendelkezéseitől olykor el is lehet térni! Vigyázni kell azonban ennek a rendelkezésnek az értelmezésével, mert ez csak akkor alkalmazható, ha az eltérés nem sérti a hitelezők, a munkavállalók vagy a kisebbség érdekeit! Na akkor most mondja meg valaki, hogy mikor is lehet eltérni a jogi normától!
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (módosítás hatályos 2014. március 15-től!)
