Egyre többen választják befektetésnek a lakásvásárlást, amely jelenleg csaknem az egyetlen jó alternatíva a pénzünk értékének megőrzésére. Ha nem lakunk az ingatlanunkban, viszont például lakástakarék vagy lakáshitel segítségével sikeresen megvásároltuk, akkor érdemes elgondolkodni annak kiadásán.
Rövid vagy hosszú?
Az utóbbi időben elsősorban Budapest frekventált részein tért hódított a rövid távú lakáskiadás, és ez drasztikus változásokat hozott keresleti-kínálati oldalon egyaránt.
A stabil albérletet keresők, például a diákok azzal szembesültek, a külföldieknek szóló lakáskiadó vállalkozások megugrása beszűkítette az ő lehetőségeiket, és alaposan megemelkedtek a vételi és bérleti árak is.
A 2013-tól robbanásszerűen beinduló Airbnb érdekes jelenség, mivel gyakorlatilag a főváros központjában összpontosul: a jellemzően pár napra idelátogató turisták (akik például Budapest belső kerületeit már nem igazán hagyják el, még a Balaton kedvéért sem) nem szeretnek behévezni, bebuszozni a központba.
Éppen ezért ez az a körzet, ahol nem könnyű lakást vásárolni és bérelni – de élni sem.
A több ezer Airbnb vállalkozás azonban előreláthatóan nem bővülhet tovább: nagyon sokan kapcsolódtak be már a “hullámba”, és ez kezd látszani a külföldieknek kínált vendéghelyek árain is, amelyek mérséklődnek.
Miközben a lakásárak 2016-ban tovább nőnek Budapesten, a rövidtávú kiadás már nem annyira gyümölcsöző, mint a “hőskorban”. Azt mondhatjuk tehát, ajánlott újra a hosszútávú kiadásban gondolkodni.
Az is közrejátszik, hogy egyre nehezebb versenyezni az Airbnb-be bekapcsolódó profi vállalkozásokkal. (Itt tulajdonképpen Airbnb köntösbe öltöztetett hostekekről, hotelekről beszélhetünk, amint ez a jelenség több nyugati nagyvárosban már a hatóságoknak is szemet szúrt.)
Érdemes utánaszámolni
Hogy melyiket érdemesebb választani, a hosszú vagy a rövidtávú kiadást, melyik hozza vissza a befektetett pénzt hamarabb, arra részletes számítások is készültek már szakértők jóvoltából.
A portfolio.hu elemzésében egy 70 %-os kihasználtságú, vagyis jó helyen levő és jól futó, több vendégnek is kielégítő Airbnb ingatlant mértek fel, milyen bevételt hozna, ha – szintén optimistán becsült – 300 000 forintos havi díjért stabilan ki lenne adva.
A lakásár mindkettő esetben ugyanaz, a kiadással járó költségek és bevételek viszont eltérnek. A legnagyobb tétel a hosszú távú kiadás esetén a jövedelemadó mellett az eho (egészségügyi hozzájárulás), amit a tulajnak fizetnie kell, és ami a rövid távú kiadásnál nem merül fel. Megjegyzendő, ha valaki több lakást forgat az Airbnb-n, akkor ő is eho köteles.
A végeredmény: 6 százalékos hozam érhető el a pár napra-hétre szóló lakáskiadással, és 3 százalékos tényleges jövedelem hosszú távon, leszámítva a tulajdonos vendégekkel kapcsolatos mindenfajta munkájának díját.
Mint az elemzés megállapítja, hogy a jelenlegi – kötvény, részvény, állampapír vagy befektetési alap terén jellemző – alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó egy ilyen 3 illetve 6 százalékos hozam.
Azt mondhatjuk tehát, pár éves távlatban és a jelenlegi trendek mellett jó üzlet az ingatlan, melynek más befektetési formákhoz képest kevesebb kockázata van. Mivel a lakáspiac mérete korlátozott – az utóbbi években nagyon kevés lakásépítés valósult meg – és a kereslet stabil, a turizmus pedig az előrejelzések szerint tovább bővül, ezért minden bizonnyal még tovább növeli értékét az ingatlanunk.
