Június 4: a nemzeti összetartozás napja

1920. június 4-én, magyar idő szerint 16.32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastélyban Magyarország és az első világháborúban győztes antant hatalmak közti békeszerződést. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

Nagy-Trianon kastély, a békeszerződés helyszíne. Június 4 Trianonra emlékezve lett a nemzeti összetartozás napja.
Itt írták alá 1920. június 4-én azt a békeszerződést, melynek nyomán 3,4 millió magyar került a nemzeti önrendelkezés jogát sértve más országokba…

A trianoni békeszerződés 364 cikkelyből állt és kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Magyarországnak el kellett ismernie Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Szlovén-Horvát állam és a Cseh-Szlovák állam új határait, amit a szerződésben deklaráltak.

Hazánk új határainak kijelölésében sokféle megfontolás játszott szerepet. A kevés síksággal rendelkező Csehszlovákia kapott egy szeletet a Kisalföldből, ráadásul a nemzetközi vízi úttá nyilvánított Duna jelentős folyószakaszát is északi szomszédunk kapta. Az Alföld déli részén futó vasútvonalakat a délszláv állam kapta meg, ezzel az esetleges hadi mozgásokat akadályozta az antant.

Magyarország elcsatolt területei
Magyarország elcsatolt területei

A honvédelmünket szinte a nullára redukálta a trianoni békeszerződés: a hadsereg létszámát 35.000 főben maximálták, és megtiltották a légierő újjáépítését.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Trianonról bővebben a wikipédián olvashat.

Megemlékezések a nemzeti összetartozás napja alkalmából – 2014

Délelőtt a fővárosban a Magyarság Házában tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntőt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Este Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk címmel gálaműsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt.

Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntőt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A nemzeti összetartozás napja kísérőrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozását, amelyen előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

Forrás: Wikipedia | MTI 2014. június 4.

Scroll to top