Bevásárlóközpontok parkolóiban is egyre gyakrabban találkozhatunk Kürtős kalács árusokkal, akik a modern készülékeikkel állítják elő karamellázott édességet. De ki volt Kürtő (vagy Kürtős), akiről ezt az édes tésztát elnevezték?
Régen a Kürtős kalács készítése ünnepnapokhoz kapcsolódott, szatmári tájakon ünnepi süteményként, elsősorban az aratás befejezésének ünnepén sütötték kürtősfánk elnevezéssel.
Az édes tészta származására vonatkozóan az 1400-as évekből, Heidelbergből találunk írásos utalást, a Kürtős kalács receptje feltehetőleg az 1700-as évek első felében jutott el Erdélybe, majd onnan Magyarországra.
Az étel elnevezése az alakjára utal – tehát nincs Kürtő nevű hírességgel kapcsolat – ugyanis hasonlóan néz ki, mint a régi tűzhelyek kürtője. Névadója ismeretlen.
Szabó T. Attila kolozsvári tudós nyelvész szerint: „…mikor a hengerről leveszik, az egész sütemény egy darabban egy körülbelül 25–30 cm hosszú kürtő-, illetőleg cső-alakú kalácsfélét képez. Minthogy ezt a kalács-kürtőt a családtagok és vendégek elé ilyen alakban teszik, s a fogyasztók a szalagszerűen szakadó tésztát ilyen jellegzetes alakjában látják, nyilvánvaló, hogy a névadási szemlélet csak a kalácstészta kürtő alakjából indulhatott ki”
A Szigetközben használatos „botratekercs„ elnevezés a készítés módjára utal: a finom kelt tésztából vágott kb.: 2 cm széles csíkokat sütőfára (botra) tekerik úgy, hogy azok sütés közben összesüljenek. A tésztát olvasztott vajjal vagy zsírral és cukros tojásfehérje habbal megkenik, aprított dióval megszórják. A sütőfát használat előtt előmelegítik. Ha megnézik az online fellelhető recepteket látható, hogy a Kürtős kalács készítésének is ezerféle módja van, akár sütőfa nélkül is elkészíthető! (de azért az nem az igazi)
Kapcsolódó receptek
Kürtős kalács I.
Kürtős kalács II.
Ételnév: Kürtős kalács
Elnevezte: Ismeretlen
Kiről/miről nevezték el: A kályhacső kiszélesedő kürtőjéről kapta a nevét
