A lengyelországi események és 1956 október 23

Lengyelországban 1956 nyarán kezdődtek a kommunista diktatúra elleni megmozdulások, melyek később jelentős kihatással voltak a magyarországi eseményekre. Tudta, hogy a Műszaki Egyetem hallgatói által 1956 október 23. délutánjára Budapest utcáira szervezett tüntetés egyik célja a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása volt? A lengyelországi események hatása az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseire Magyarországon.

Az egész 1956. június 28-án kezdődött, amikor a lengyelországi Poznańban munkásfelkelés tört ki. Mintegy százezer munkás vonult az utcára az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. Miután a tömeg megkísérelte elfoglalni az államvédelmi hivatal épületét, a hatalom a tömegbe lőtt, ezért zavargások robbantak ki.

A biztonsági erők és a hadsereg délutánra megérkező alakulatai fegyverrel verték szét a tüntetést. Az összecsapásoknak több mint hetven halálos áldozata és mintegy ezer sebesültje volt, továbbá több mint ötszáz tüntetőt letartóztattak. Ezzel a nappal vette kezdetét az 1956-os lengyelországi tüntetéssorozat.

Augusztusban az addigi hatalom helyzete tarthatatlanná vált. A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) megingott hatalmú sztálinista vezetését leváltották, a korábban eltávolított Władysław Gomułka visszatért a pártba, és a szovjet vezetés ellenében az akkori magyarországi átalakítások mintájára a diktatúrát enyhítő demokratikus reformok bevezetését tűzte ki célul. Ezt Moszkva nem nézte jó szemmel, ezért fegyveres beavatkozással fenyegetőzött, de egyelőre kivárt.

Ősszel a Gomułka-féle reformista szárny szándékainak megfelelően a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának október 19-én kezdődő, VIII. plénumán a szovjet pártvezetés beleegyezése nélkül alapvető személyi változtatásokat kívántak végrehajtani. A Lengyelország területén állomásozó szovjet csapatokat már előző nap harckészültségbe helyezték. A személyi változtatásokat Moszkva nyomása ellenére végrehajtották…

Eközben Magyarországon a diákság ragadta magához a kezdeményezést. 1956. október 22-én a különböző magyar egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol két kar hallgatói nagygyűlést hirdettek 15 órára, a diákság az oktatáspolitikával szembeni elégedetlenségének az egyetem vezetősége és a diáktársak előtt kívánt hangot adni. A 4-5 ezer fő részvételével másnap hajnalig tartó gyűlésen  elhatározták, hogy délután Budapest utcáin tüntetést szerveznek, amelynek célja egyrészt a lengyel nép iránti szolidaritás kinyilvánítása, másrészt követeléseik nyomatékosítása lesz.

A Műegyetem udvaráról induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók röplapokat osztogattak, és némán, jelszavak nélkül vonultak. A Petőfi–szobor előtt találkoztak a különböző egyetemek hallgatói, majd együtt vonultak a Bem térre, hogy kifejezzék a lengyel események iránti szolidaritásukat. 15 órakor, a Bem-szobor talapzatán állva Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke felolvasta a szervezet kiáltványát a tömegnek, a diákok pedig a tizenhat pontot. Ezután Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mondott, majd Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, végül a diákok megkoszorúzták a szobrot. A jelenlévők létszáma ekkor már ötvenezer fő volt.

Nemsokkal később Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a Magyar Rádió épületénél a tüntetők közé lőtt és megkezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc…

A lengyel nép a forradalom napjaiban kitartott régi szövetségese mellett, Lengyelországban kezdetét vette a magyarok megsegítésére szervezett, a lengyel történelemben még soha nem látott méretű karitatív akció, melynek keretében  az 1956 végéig nyújtott társadalmi adományok értéke nagyjából kétszerese volt annak, amit Magyarország a világ összes többi népétől együttesen kapott. Élelmiszerrel, gyógyszerrel segítették a forradalmárokat és a lakosságot.

Forrás: kormany.hu | wikipedia.hu

Ha tetszik, jelezd nekünk:

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top