Pákozdi csata és előzményei

A pákozdi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatája, amit a magyar honvéd hadsereg nem a tényleges elnyomóival, hanem az általuk támogatott Jelasics vezette horvát hadsereggel vívott meg. Hogyan lépett be a horvát hadsereg az osztrák-magyar konfliktusba? A pákozdi csata előzményei magyarázatot adnak rá.

Az osztrák uralkodó és politikai környezete hatalma a március 15-i pesti forradalom és a Habsburgok itáliai hadműveletei miatt erősen megingott. Mivel előkészítetlenül nem akartak a magyarok ellen hadműveletbe kezdeni, elővették a történelemben már jól bevált “oszd meg és uralkodj!” elvet.

A pákozdi csata előzményei

A magyar forradalom és az utána Batthyány Lajos vezetésével megalakult első felelős magyar kormány a nemzetiségi jogokat nem kezelte önállóan, a polgári jogokat nemzeti különbségek nélkül adta meg. A nemzetiségi mozgalmak azonban az egyéni jogokon túl igényt tartottak egyéb politikai jogokra, közösségük külön elismerésére is.

Joszip Jelasics (1801 – 1859) szlavóniai horvát születésű császári-királyi táborszernagy, horvát bán. A pákozdi csatában elszenvedett vereség ellenére  Október 4-én V. Ferdinánd király ismét Jelasicsot nevezte ki a magyarországi hadak főparancsnokává. Jelasics végig részt vett a harcokban, aktív részese volt a magyar forradalom és szabadságharc leverésének. Horvátországban ma is nemzeti hősként tekintenek rá.

A történelmi háttér ismeretében nem meglepő, hogy Horvátországban erősödtek az önállóságra törekvés gondolatai. Zágrábban Nemzeti Bizottságot alakítottak és bánná kiáltották ki Joszip Jelasics császári ezredest.  A magyar kormány hajlandónak mutatkozott a frissen megfogalmazott horvát követelések teljesítésére, de a bécsi-udvar ekkor már nem csak politikailag, katonai erővel és más módon is támogatta a horvátok elszakadási törekvéseit. Az uralkodónak kapóra jött a horvát-magyar viszony elmérgesedése.

Időközben az osztrákok Itáliában győzelmet arattak és számítani lehetett, hogy a magyar kérdést hamarosan erővel fogják elrendezni. Katonailag megerősödve a császár augusztus 31-én azt követelte a magyar kormánytól, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg az önálló magyar hadügy- és pénzügyminisztériumot. Ugyan ezt követelte a Batthyány kormánytól a frissen kinevezett horvát bán, Jelasics is.

Szeptember 4-én a császár megerősítette horvát bánként Jelasicsot, a magyar politikai törekvések a viták békés rendezésére meghiúsultak. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy az osztrákok semmiféle hajlandóságot nem mutattak a megegyezésre, sőt a tárgyalásoktól is elzárkóztak. A sorozatos kudarcok után a magyar kormány felbomlott, sorra mondtak le miniszterei, végül a miniszterelnök is távozott.

1848 szeptember 11-én Jelasics átlépte a Drávát, a szabadságharc azzal kezdődött, hogy a magyar honvédség a tényleges ellenség, az  osztrák császári csapatok helyett egy másik haderővel találta szembe magát.

Pákozd - Katonai Emlékpark
Pákozd – Katonai Emlékpark

A pákozdi csata

Szeptember 16-án az országot fenyegető halálos veszedelem arra kényszerítette a magyar országgyűlést, hogy felállítsa az Országos Honvédelmi Bizottmányt és azonnali toborzásba kezdjen a főváros felé akadálytalanul menetelő Jelasics feltartóztatására.

Móga János (1784-1861) császári és királyi altábornagy,az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére. 1848. november 1-jén lemondott rangjáról és visszavonult. A magyar főváros elfoglalása (1849. január 5.) után letartóztatták. Olmützben öt év várfogságra, továbbá rangja és rendjelei elvesztésére ítélték.

A javarészben frissen toborzott önkéntesekből álló magyar honvéd hadsereg Pákozdnál ütközött meg  Jelasics horvát bán hadaival. Nagyjából 35000 főnyi horvát haderő állt szemben 16000 magyar honvéddel. A honvédő sereg parancsnoka Móga János császári és királyi altábornagy volt. A pákozdi csatát császári és királyi tisztek irányításával vívták a szemben álló seregek. Jelasics taktikája csődöt mondott: a magyar sereg jobb szárnyát szerette volna összeroppantani, majd egy totális támadással – kihasználva a horvát hadak jelentős létszámbeli fölényét – a teljes magyar haderőt a Velencei-tóba szorítva megsemmisíteni. A horvátok szinte összes hadmozdulata kudarcba fulladt, sem áttörni, sem tüzérségi tűzzel megsemmisíteni, sem bekeríteni nem voltak képesek a magyar honvédő sereget.

Pákozdi csata, 1848. szeptember 29.Jelasicsot a folyamatos kudarcok a támadások feladására kényszerítették, majd három napos tűzszünetet kért – és kapott – Móga Jánostól. A tűzszünetet arra használta ki, hogy saját tartalék hadtestét hátrahagyva Bécs felé elmenekült az országból. A hátrahagyott horvát hadtestet október 7-én Ozoránál a Perczel Mór vezette magyar sereg megadásra kényszerítette, vezéreit elfogta. A pákozdi csata végérvényesen eldőlt, a történelmi diadal forrása a harcok fővezérének és egyszerű katonáinak helytállása volt.

Ha tetszik, jelezd nekünk:

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top