A munka törvénykönyvének módosulása folytán a távolléti díj összege nem függ többé az adott hónap munkanapjai számától és a távollét időtartamától sem, megszűnt a 174-es osztószám. Erről is beszélt Lórodi László munkaügyi szakjogász az M1 Ma reggel című műsorában.
M1, 2013. szeptember 09. (hirado.hu)
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabadsággal kapcsolatos változásai
Életbe lépett a törvény, amely újraszabályozza a szabadság kiadásának, a bérpótléknak, és a távolléti díj számításának rendszerét.
Lórodi László munkaügyi szakjogász az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: abból a szempontból, hogy mennyi bért kapunk arra az időszakra, amikor szabadságon vagyunk, gyakorlatilag mindegy, hogy 30, vagy 31 napos a hónap.
Mint mondta, korábban egy 174-es osztószámot vezettek be, így a hosszabb hónapokkal jobban járt a munkavállaló, rövidebb hónap esetén rosszabbul járt.
Ezzel azonban manipulálhatott a munkáltató, de a munkavállaló is, így a változtatással mostantól mindig az adott hónapra eső időszak leosztott bérét fogja kapni mindenki, függetlenül attól, melyik hónapban vesz ki a szabadságot – mondta a szakjogász.
Pótlékok a szabadság ideje alatt – beszámítanak a munkabérbe?
A szabadság idejére a korábbi időszak nem minden pótléka számít bele a munkabérbe; például ha valaki sok túlórát teljesített, a régi törvény szerint a túlóra beleszámított a szabadság idejére fizetett távolléti díjba is, ez az új Munka Törvénykönyvének bevezetése óta nem így van – fejtette ki Lórodi László, aki kiemelte azt is, hogy egyenlő munkaidő beosztás esetén minden munkanapra megfelelő szabadságot számolnak, és ezt munkanapban is kell elszámolni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak van döntési jogosultsága abban a tekintetben, hogy milyen módszert választ – tette hozzá.
Az egyik módszer,
hogy a munkáltató minden munkanapra kiad egy nap szabadságot és ezt egyenlően számolja el, nem figyelembe véve a pihenőnapokat, és a munkaszüneti napokat.
A másik módszer az,
hogy órában adják ki a szabadságot, tehát ha 12 órára van a munkavállaló beosztva, akkor 12 óra szabadságot kaphat távolléti díjban – emelte ki. Ennek az az oka, hogy sok helyen – például az állami szférában – hétfőtől csütörtökig nyolc és fél, kilenc órát dolgoznak, a pénteki nap pedig rövidebb – hangsúlyozta Lórodi László.
(forrás: hirado.hu)
