A bőséges, ínyenc ételeket felvonultató fényűző étkezéseket gyakran emlegetjük lukulluszi lakomaként. De miért pont lukulluszi lakoma jelzővel illetjük a bőséges ebédet, vacsorát?
Állítólag élt valamikor a Krisztus előtti időkben egy kiváló politikus és hadvezér, akit úgy hívtak, hogy Lucius Licinius Lucullus. Ez a nemes római sikeres háborúiból mesésen meggazdagodott és az összeharácsolt kincsből építtetett egy csodálatos palotát Rómában.
Miután visszavonult a politikától és a hadvezérségtől, palotájában fényűző lakomákat rendezett, melyeken bőségesen kínálta vendégeit a legkitűnőbb ételekkel és italokkal, de csak meghatározott számú vendéget volt hajlandó fogadni.
Lukulluszi elv
A római Lucullusnak az volt az elve,hogy vendégei száma a lakomáin sohase legyen kevesebb mint a gráciák száma (3), és ne legyen több, mint a múzsák száma, azaz kilenc. (Nemrég itt a magazinban is nagy jelentőséget tulajdonítottunk a kilences számjegynek.) Lucullus azt tartotta, hogy ilyen létszámú vendégsereg éppen elegendő a kellemes, meghitt hangulatú társalgáshoz.
Trójai disznó a lakomákon
A lakomáinak erénye elsősorban bőséges és sokszínű fogásaiban rejlett: fülemüle-, flamingó- és rigó nyelvből készített pástétom, sült páva pávatojásokkal és hasonló ínyencségek szerepeltek a felkínált ételek között. Vendégei a kor jellegzetes ételét, a trójai disznót is megtalálták Lucullus lakomáin. Ez a különleges étel úgy készült, hogy egy jókora malac belsőségeit eltávolították és különféle szárnyasok húsával töltötték meg. Ezután a disznó egyik felét tésztával borították be, majd így megsütötték. Amikor a disznó csupasz része pirosra sült, a másik oldaláról leszedték a tésztát és az alatta félig nyers húst levesben főzték tovább.
Lúdtoll a fogások között
Lucullus tehát hatalmas lakomákat rendezett, melyeken a vendégei csakúgy tudták végig zabálni a fogásokat, ha közben könnyítettek magukon, ezért a lakomákon minden vendég kapott lúdtollat is, hogy szükség esetén meghánytassa magát. Ez a manapság barbárnak tűnő szokás abban az időben teljesen elfogadott volt Rómában.
Kapcsolódó weboldal: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lucius_Licinius_Lucullus
