Természetesen a kereskedelemben kapható édes megjelöléssel vörösbor, ám nem árt tudni, hogy a vörösborok alapvetően két csoportra oszthatók: savhangsúlyos és tanninhangsúlyos borokra. Ebből hogy következtethetünk az édes vörösbor létezésére? A cikk végére kiderül!
A tanninhangsúlyos borok a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a syrah és a merlot szőlőfajtákból készülnek.
A vörösborokat lényegében cserzőanyag (tannin) tartalmuk különbözteti meg a fehérboroktól. A savakon, alkoholon és esetleg egy kis mennyiségű maradék cukron túlmenően a tannin a vörösborok fő alkotóeleme. A savanyúbb, fanyarabb íz a borban a tanninnak köszönhető.
A savhangsúlyos borokra példa a kékfrankos, a pinot noir, a zweigelt és a kadarka. Szakértők szerint valóban jó savhangsúlyos bort nehezebb készíteni, mint magas cserzőanyag (tannin) tartalmút, mivel a tannin – akár az édes boroknál a cukor – képes elnyomni, elfedni egyéb ízeket. Azt, hogy az adott vörösbor savasabb, vagy tanninosabb lesz-e, nem csak a szőlőfajta, a termőtáj is meghatározza. A talajnak ugyanis igen nagy szerepe van a bor karakterének kialakulásában.
(Sörivóknak zárójelben jegyzem meg, az sem mindegy, hogy a sör milyen vízből készül!)
Hazánk éghajlata, talajviszonyai mindkét vörösbor típus előállítását lehetővé teszi. A soproni és az egri borvidék fiatalos, savas vörösborokat ad, míg a villányi, szekszárdi borvidékekre a tanninhangsúlyos borok jellemzőek.
Hogy megválaszoljuk a címben feltett kérdést, el kell mondanunk, hogy édes vörösbor – az Ibériai-félszigetről, illetve Dél-Franciaországból származó portói kivételével – nincs. A portói cukortartalmát a hozzáadott alkohol emeli meg (ezt szaknyelven avinálásnak hívják). Hogy az egyéb édesnek jelzett vörösborok hogyan készülnek? Ez érdekes kérdés…
