Magyar konyha a középkorban

A cikk előzménye: 2. Magyar konyha – a honfoglalás után

A középkor magyar konyhájának a fűszeres, zsíros ételek voltak a főételei
A középkor magyar konyhájának a fűszeres, zsíros ételek voltak a főételei

A honfoglalás utáni Magyarországon a korábban itt élő népek földművelő, növénytermesztő életmódja járult hozzá a gasztronómia fejlődésének. Mást és máshogyan is ettek őseink, mint a honfoglalás előtt, olyan növényeket ismertek meg, mint a hajdina, a rozs, vagy éppen a mák. Gyakran főztek kását, ami a középkorban is egyik főeledelük maradt, ám a korábbi unalmas kásaételeket, leveseket már feldobták az ételek egyedi jellegét adó többnyire kiskertekben termesztett idény jellegű fűszerek: petrezselyem, torma, kapor, tárkony, fokhagyma.

Ezeknek a fűszereknek a felhasználása gyakran nem bizonyult elégségesnek, ezért egyre szélesebb körben terjedtek el a délvidékről származó, markánsabb ízű, továbbá csípős ízesítők, mint a fahéj, bors, szegfűszeg, gyömbér és az ürömfű. Utóbbi napjainkban elsősorban gyomnövényként ismert (fekete üröm), ám a középkorban – sőt később is – a konyhában is megállta a helyét:

A július és szeptember közötti virágzást megelőzően leszedett leveleket és hajtásokat kesernyés ízük miatt használták zsírosabb szárnyasok (liba, kacsa), disznó-, vaddisznósültek, valamint káposzta- és gombaételek ízesítésére. Emésztést segítő hatása miatt a nehezen emészthető ételek általános fűszere. A sör ízesítésére is használták a komló elterjedése előtt, vagy komló helyett.

(Forrás: wikipédia – Fekete Üröm)

A fűszereket egyébként nem csak az ételek, de az italok ízesítéséhez is felhasználták. A gazdagabb polgárok és urak étkezését a nagy tömegű, erősen fűszerezett húsok jellemezték, a vidéki főurak sokszor rendeztek hatalmas lakomákat.

Mátyás király megreformálta a hazai konyhát is, nála az addig megszokott, erőteljes ízeket a kifinomultabbak váltották fel. A pompás királyi lakomákon különleges sajtokat, fűszereket, déligyümölcsöket szolgáltak fel, melyeket javarészt az akkori Itáliából hozatott. A főételek természetesen továbbra is a húsok maradtak: sült, főtt, füstölt hús, vad- illetve halételek. A méz mellett megjelent édesítőszerként a nádcukor. A magyar köznép étkezési szokásaiból szinte semmi nem maradt ránk a középkorból.

Az ország feldarabolása –  török hódoltság, császári elnyomás, fosztogató hadjáratok – nem csak a nemzetet, annak gasztronómiáját is megviselték. A hódítók azonban – azzal együtt, hogy a magyar termést elvették, néhány fontos dolgot is megismertettek velünk, mint például a törökök a rizst és a kávét.

Hogy hogyan alakult, változott a magyar konyha a Habsburgok idejében? A következő részben majd rátérünk a rántott hús korszakára.(Folytatjuk)

 

 

 

Scroll to top