Széchy Tamás úszóedző 2004. szeptember 13-án hunyt el Budapesten. Az úszópápaként emlegetett edzőzseni ersenyzői 1972 és 1996 között 8 arany-, 4 ezüst- és 3 bronzérmet nyertek az ötkarikás játékokon, 1973 és 1998 között 12 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek világbajnokságokon.
Széchy Tamás edzői pályafutása kezdetén nem rendelkezett megfelelő szakképesítéssel, nem is az úszóknál, a vízilabdázóknál kezdett edzősködni. Jelentős úszó múlttal sem rendelkezett, fiatal korában atletizált, majd súlyt emelt.
Aktív sportolói pályafutása után valami mégis a medence partjára sodorta. Aprólékos és kitartó munkával létrehozta a KSI úszó szakosztályát, melynek vezetőedzője lett. Már javában tevékenykedett az úszósportban, amikor 1970-ben a Testnevelési Főiskolán szerzett testnevelő-tanári és edzői diplomát. Három évre rá lett mesteredző. Ebben az évben Belgrádban beérett az addigi edzői munkája: Hargitay András először lett világbajnok 400 m vegyes úszásban.
A magyar úszóválogatott szövetségi kapitányaként kiemelkedő sikereket ért el: 1980-ban a moszkvai olimpián Wladár Sándor nyerte a Széchy-csapat első ötkarikás aranyát (200 m hát). 1988-ban a szöuli olimpián Darnyi Tamás kétszeres aranyérmes lett (200 és 400 m vegyes), Szabó József pedig 200 m mellen nyert. 1992-ben a barcelonai olimpián Darnyi Tamás megvédte mindkét aranyát.
1996-ban Atlantában tanítványa, Rózsa Norbert 200 m mellúszásban, Czene Attila 200 m vegyes úszásban nyert olimpiai aranyérmet.
Pályafutása alatt – és utána is – számtalan díjat, elismerést kapott, 1992-ben megkapta A magyarság jó hírnevéért kitüntetést és a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét.
2000-ben vonult vissza, de még utána is segítette a fiatalokat. Otthonában érte a halál, néhány nappal Gyurta Dániel athéni sikere után, aki már nem az ő növendéke, de a Széchy-iskola neveltje volt.
2006-ban róla nevezték el a Margitszigeten felépült uszodakomplexumot.
