A létfenntartás során mindkét szülő részt vesz az új egyed létrehozásban, azaz a gyermeknemzésben, mert az ember születésének a feltétele két szaporodásra sejt, a szülők sejtjeinek találkozása. Ez a kulcs ahhoz, hogy miért hasonlít a szüleire a gyermek. Azt is megnézzük, mi van, ha egyáltalán nem hasonlít sem anyára, sem apára a kicsi…
(Foto: Some rights reserved. Photo taken by eyeliam)
A két sejt találkozása a megtermékenyítés,amikor a sejtek a saját struktúrájukat, génjeiket adják az új élet kialakulásához. A két szülőtől származó gének kombinációja a megtermékenyített sejtekben felelős a tulajdonságok átadásáért.
Ha a gyermek valamelyik nagyszülőre hasonlít, az sem a véletlen műve, hiszen ha jobban belegondolunk a szülők magukban hordozzák saját szüleik génjeit is, melyek át is adhatnak gyermekeiknek.
Janikovszky Éva írónő boncolgatta egy csodálatos könyvben, hogy kire hasonlít jobban a gyermek (Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek?). Ez természetesen szintén a génektől függ. Minden gyermek minden tulajdonságára kap egy-egy gént minkét szülőjétől. Ha a gének azonosak, akkor a gyermek ezen tulajdonsága egyértelmű lesz, ha a két gén különböző, akkor a dominánsabb gén határozza meg az adott tulajdonságot.
„Ez a gyerek egyikőtökre se hasonlít!”
Amikor a szülők különböző génpárokkal rendelkeznek, a gyermeknemzés során sokféle kombináció alakulhat ki. Egyesülhet két nem domináns gén, aminek következtében a gyermeknek olyan tulajdonsága alakulhat ki, amely nem található meg egyik szülőben sem.
Forrás: wikipedia.
