A chili, csili, chiley vagy Cayenne bors története

A magyaros konyha egyik jellegzetessége, a csípős, erős íz, amihez jó magyar paprikát, vagy újabban chilit használunk. A világ más részein szintén kedvelik ha „kigyullad a szájuk”, nem véletlen, hogy a Mexikóból származó chili népszerűsége töretlen.

Kolombusz egyik legnagyobb tévedése volt, amikor a chiliről azt gondolta hogy bors.
Kolombusz egyik legnagyobb tévedése volt, amikor a chiliről azt gondolta hogy bors.

A chili története

Mexikóváros világhírű antropológiai múzeumaiban a tolték, maja, azték és más indián kultúrában gyakran látni a megmaradt régiségeken, épületek falain a chili paprikát. A röviden chiliként ismert élénkpiros színű csípős paprikafajta ősidők óta használatos fűszernövény, származási helye Mexikó, ahol chileyként, vagy Cayene bors néven is emlegetik.

Kolombusz Kristóf annak idején két dologban tévedett, de nagyot: először akkor, amikor azt gondolta, hogy hosszas utazás után megtalálta Indiát, pedig csak a mai Haiti partjainál kötött ki. Másodszor akkor, amikor az ott talált chilit borsnak hitte. Az fűszernövényt ő szállította haza Spanyolországba, ahol a chili rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert.

A chili Keleten

Kína történeti források szerint a Kínában már Kolombusz előtt is termesztettek chilit, manapság a gyömbér és a szecsuáni bors mellett a legfontosabb fűszerek közé sorolják, mivel a kínaiak szerint felerősíti az ételek ízét. A belőle sajtolt olajat a reggeli ételek elfogyasztásakor ízesítőként használják.

A legenda szerint a japánok vették először észre, hogy a különböző összetételű talajokban, más-más aromájú chili terem. Japán egyik legérdekesebb étele a chili szósz, mely úgy készül, hogy a piros paprikát összedarabolják, megsózzák. A só konzervál és egyben megindítja az erjedési folyamatot is. Ecetet adnak hozzá és három évig fahordóban érlelik. Japán ezt a szósz szerte a világba exportálja, más híresen chili termelő országokba is.

Mi lett Kolombusz tévedéséből?

A chili az egész világon elterjedt, sok helyen már mint nélkülözhetetlen növényt tartják számon. Sokféle fajtája van, mint ahogy a felhasználási lehetősége is rendkívül széles.

Éretlen, zöld állapotban ecetbe, vagy más tartós lébe rakják és savanyúságként fogyasztják. Ha megérik akkor szép piros színe lesz, ilyenkor mártást készítenek, vagy olajat préselnek belőle, illetve orrá őrölve ízesítésként használják.

Ha tetszik, jelezd nekünk:
Scroll to top