A leves, főétel, előétel hármasa még mindig vezet a magyar konyhákban. De van-e létjogosultsága a levesen kívül más előétel fogyasztásának?
Az előétel szerepe elsősorban az, hogy felkészítsük magunkat és gyomrunkat a további fogások elfogyasztására. Ezek az ételek – különösen az éttermekben – a menüsor felvezetői. Fontos társadalmi eseményeken, családi összejöveteleken a funkciójuk felértékelődött. Akit az előétellel gusztusosan megterített asztal látványa fogad, az már eleve otthonosan érzi magát bármilyen idegen helyen.
Előételként kínálhatunk hideg, vagy meleg előételt egyaránt. Étvágygerjesztő hatásuk segít a további fogásokra fókuszálni, vagy egyszerűen csak finomak, vagy jól esik az elfogyasztásuk. Voltak már önök is úgy, hogy azt érezték: milyen jól esett ez a leves!
Az étvágygerjesztő fogások elsősorban könnyű, korszerű alapanyagokból készüljenek, hogy megfeleljenek a kor elvárásainak. Az egészséges táplálkozás iránti igény egyre nagyobb, ha vendégeinket előételként libatepertővel kínáljuk, nem biztos hogy a leghelyesebben járunk el. Olyan ételt kínáljunk először, amit bátran fogyaszthat vegetáriánus, fogyókúrázó vagy kímélő étrendet követő egyaránt!
Az első legfontosabb szabály: az előétel legyen harmóniában a többi fogással!
Mi magyarok saját találmányként előszeretettel kínáljuk a hortobágyi húsos palacsintát, a tatár bifszteket vagy a libamájból készült pástétomot előételként, melyek nyilvánvalóan finomak, ám ellentétesek azzal az ajánlással, hogy bárki által fogyasztható ételeket kínáljunk elsőként.
Ha az előbb említetteket, vagy a hazai éttermekben divatosan előételként kínált rántott sajtot, rántott gombát tálaljuk fel először, az a veszély is fennállhat, hogy asztaltársaságunk jól fog lakni az előétellel!
