A magyar ember szívesen utazik olyan külföldi tájakra, ahol a saját történelmi én néprajzi emlékeivel találkozhat. A magyarországi ember abban a helyzetben van, akármerre teszi ki a lábát az országból, a magyar történelem egy-egy fejezetébe csöppen. Erdélyt és a Felvidéket nem kell bemutatni a gyakorlott utazónak, de Kárpátalját is egyre többen felfedezik maguknak. A Délvidék viszont sokáig kimaradt a sorból, ami elsődlegesen a ’90-es évek délszláv háborúinak tudható be.
Nézzük meg, miért érdemes ellátogatni a Délvidékre!
A történelmi Délvidék a szlovéniai Muraköztől a mai horvát területet képező Dráva-szögön és a Vajdaságon át egészen a romániai Bánságig húzódott. Akármerre járunk, ömlesztve kerülnek utunkba a történelmünk eseményei, épített emlékei, emlékművei, hagyományaink, jellegzetes tájaink.
Mennyit csodát rejt a ma Szerbia részét képező Vajdaság! Egy hely, ahol a világ legjobb termőföldjeként számon tartott terület csupán 2 órányi autózásra fekszik Európa legnagyobb sivatagától. Igen, egy sivatag a magyar határtól mintegy 200 km távolságra a Bánság déli részén. Sajnos a múlt század derekán a gondatlan és kontár „területgazdálkodás” tájidegen feketefenyőkkel igyekezett megkötni a homokos talajt, aminek eredménye a mai „se nem sivatag, se nem fenyőerdő”. Ennek ellenére egyes területen találhatunk teljesen elsivatagosodott felületeket, amelyek a Délibláti-homokpuszta eredeti állapotát mutatják.
A sivatagtól mintegy 1 órányi autózásra pedig ott emelkedik a Tarcal-hegység, Mátyás király legjobb borainak bölcsője. Egy hegy és a borkultúrája, ahonnan nem csak az ismert fajták erednek, mint az ezerjó, a furmint, bakator, kövidinka és a sárga muskotály, hanem innen származik a tokaji aszú is, amit hajlamosak vagyunk a mai Magyarország ősi boraként számon tartani. A Tarcal-hegység vonulatai és adottságai minden feltételt biztosítottak, ami ahhoz volt szükséges, hogy ez a táj adja Euró legjobb borait, királyi udvarok nedűjét. A kelet-nyugati láncolat tökéletes védelmet jelentett a szőlő számára a hideg északi fuvallatok ellen, a déli területek napos óráinak a száma is tökéletesebbé tette a gyümölcsöt, a Duna és a Száva közelsége tökéletes páratartalmat biztosított az ültetvények számára, a talaj minőségét pedig a Tarcal adta. Minden tökéletesség ellenére az itteni borkészítés a török hódítás miatt gyakorlatilag megszűnt, a borász mesterek pedig a tokaji területen találták meg a Tarcalhoz hasonló feltételeket.
A Délvidék történelme olyan épületeket hagyott hátra, mint a Péterváradi erőd, Nándorfehérvár, a bácsi vár, az Aracsi Pusztatemplom, a Hunyadi-torony vagy épp a szecessziós városépítészet nagy alkotásai. Egy egészen más világ, melyet érdemes meglátogatnunk és megismernünk.
