Sümeg nevét először 1301-ben olvashatjuk írásos dokumentumban.
Sümeg város rövid története
Akkoriban még Villa Sümegh, illetve Symegh néven szerepel a forrásokban. Az 1400-as években mezővárossá fejlődik, de egy évszázad múltán virágzásának végeszakad. A város ezt követően, az 1600-as években népesül be újból, ekkor alakul ki a település ősi magja a várhegy nyugati oldalában.
A várossá válás útja
Sümeg újra fejlődésnek indul, sorra nyeri el a kiváltságokat. Olyannyira jelentős településsé válik, hogy Zala és Somogy megyegyűléseit is rendszeresen itt tartják. A település gyarapodása nagyban köszönhető két püspöknek, Acsády Ádámnak és Padányi Bíró Mártonnak.
A 19. század közepén Sümeget is eléri az iparosodás, a város és annak polgárai egyre tehetősebbek lesznek. A hagyományos szőlőművelés újra virágkorát éli. A természeti csapások nem kímélték a települést. Marhavészből, szárazságból és tűzvészből is kijutott a lakóknak, ez pedig jelentősen visszavetette a fejlődést. Sümeg modern történelmében az 1960-as évek hozták el a fordulópontot. A korábban már városi rangját is elveszítő település 1984-ben újra visszanyerte címét.
A sümegi vár
Sümeg látnivalója az ország legnagyobb vára, ami rendkívül jó állapotban maradt fenn. A hegytetőn álló, már messziről látható erőd közvetlenül a tatárjárás után, a 13. század második felében épült. Miután Veszprém török fennhatóság alá került, a sümegi vár jelentősége megnőtt, a település püspöki székhellyé lépett elő. A török háborúktól nagyrészt megmenekült, de a Rákóczi-szabadságharc során elpusztult, 1713-ban az osztrákok felrobbantották. A romos erődítményre csak a 20. század közepén köszöntöttek szebb napok. Felújítását 1957-ben kezdték meg. Sümeg vára és az itt megrendezett programok a Balaton vidékének legkedveltebb látnivalói közé tartoznak.
